Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

I. A község településtörténete a hajdúkiváltság előtt

D orog Árpád-kori történetere vonatkozóan okleveles adatokat nem ismerünk. Bizonyos azonban, hogy már a X. században több kisebb település élt a mai Hajdúdorog határán. Ezt az eddig fellelt régészeti anyag hitelesíti.

1 Amikor Dorog első okleveles említései a XIV. században előjönnek, birtokosai Gutkeled nembeli családok tagjai. A Gutkeled nemzetség névadó őseinek a Gut és Keled testvéreket tartjuk. A királyi testőrség parancsnokai voltak Péter uralkodása idején, ugyanúgy, mint I. István alatt Hont és Pázmány. Első ősi birtokuk — a helynévből következően is — a Székesfehérvártól északnyugatra eső Gut falu, de már a XI. században birtokolták a szerémségi Buziás Vidékét. A Hontpázmányokhoz hasonlóan ők is, mint a testőrség parancsnokai nagy birtokaikat elsősorban közvetlen uruk: a dux megyéiben — a dukátus területén — kapták, különösen is Szabolcs (Nyír) és Bihar megyékben. A Gutkeledek ősi birtoka Szabolcsban Nyíradony és környéke. Adony (Adonymonostora) falvában állott már a tatárjárás előtt a közös nemzetségi monostor. A nemzetség ágai a XI—XII. század fordulóján nemcsak Szabolcsban terjeszkedtek, hanem jelenlétükkel már ekkor számolni kell Biharban és Szatmárban is. Mivel Dorog ugyanúgy személynévből képzett helynév, mint Adony és Gut, bizonyos, hogy településünk állandósulása és elnevezése a XII—XIII. század fordulóján már megtörtént.

2 A Gutkeledek nyírségi és bihari birtokainak település-, és birtoklástörténetét áttekintve bizonyosra vehetjük, hogy a nemzetség különböző ágaiból származó családokban a XIII. század közepétől is szívesen viselt Dorog név éppen annak az ősnek a neve volt, aki tényleges faluvá fejlesztette és nevét adta a X—XI. század fordulóján már megült településnek. Nem valószínűtlen, hogy a nemzetség ugyanezen tagjáról kapta a mai Biharfélegyháza (Fileghihaz, Rosiori RSP) a középkori N'agydorogfélegyháza vagy Dorogfalva nevet, mely először 1291—4-ben, majd 1308—13-ban fordul elő. Az feltétlenül bizonyos, hogy vizsgált településünk a tatárjárás előtt már tényleges falu.

3 Dorog első okleveles említése 1301-ből két Gutkeledncmbeli — a Sárvármonostori főág Farkas alágából származó — család osztályo. egyezségben történt. Jánosfia Istvánfia János (a Daróczy családból) négy bars-, szabolcs-, és szatmármegyei birtoka felét hitbér és leánynegyed fejében Pálfia Lőrincnek (a Balkányi család őse) átadta. Az érintett négy birtok egyike Dorog (Doroch).

4 A falu a tatárjárás alatt elpusztult, erre utal 1312. évi és 1338. évi említése, amikor is Dorogegyháza néven sorolják fel. Tehát a település nélkül maradt egyház adta a helynevet. 1312-ben a nemzetség különböző ágai osztják fel szabolcsi és bi3* 35