Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

III. Politikai szervezet

lakosságot kikapcsolta. A tanács terjesztette a közgyűlés elé a tárgysorozati pontokat, s az előkészítő munka során már eleve állást foglalt mindazokban a várospolitikai kérdésekben, amelyekben a döntési jogot a törvény fenntartotta a képviselőtestület számára, de az adatok felmérése, a határozatok írásos előkészítése, s a döntés tartalmának körvonalazása, sőt sokszor előre való megfogalmazása szinte meghatározó volt a közgyűlés állásfoglalásánál. A tulajdonképpeni hatalmi testület ezzel a szakigazgatás, vagy a szaktestület részéről befolyásolható lévén, annak ellentétes akarata csak ritkán érvényesülhetett. Legtöbb esetben, még ha viták merültek fel, akkor is magáévá tette a közgyűlés a tanács előterjesztését, mint ez a jegyzőkönyvekből megállapítható. Ezért maga a tanács a polgári városigazgatás első szakaszában a tényleges hatalom testületi birtokosának tekinthető, míg a végrehajtó szolgálat az egyes ügyosztályok körébe tartozott. A tanács elnökének: a főhadnagynak hatásköre a bírósági, a gazdaság-közigazgatási, a szorosan vett beligazgatási és a rendőrségi ügyek intézésére kiterjedve lényegében átfogta a várospolitika minden kérdését. Ezt egyébként már az 1863. évi szabályrendelet 46. §-a is rögzítette. Mint az önkormányzat teljhatalmú vezetője és választott első tisztviselője minden más tanácsi funkcionáriust irányított, felelős volt a város sokrétű, kiterjedt munkájáért. Habár a törvénykezési ügyek gyakorlatilag az alhadnagy kezében összpontosultak, de végeredményben ő is csak beosztottként működött, mert maga a törvényszék egy tanácsi osztály volt. A szabályrendelet 36. §-a már 1863-ban megállapította, hogy a városi tanács „kebelében a törvénykezési ügyek állandó vezetésére egy osztály állíttatik fel", amely az első folyamodásé ügyeket intézi. Ez az osztály felsőbb fokon a főhadnagynak, vezetői szinten pedig az alhadnagynak az irányítása alatt állott és hatásköre kiteriedt mind a polgári, mind a büntetőperekre, mind pedig a hadnagyszéki tárgyalások irányítására. A törvénykezési eljárást 1869. június 6-án a Kerület június 1-én kiadott rendelkezésére utalva Dorog közgyűlése módosította abból a célból, hogy a polgári perrendtartás szabályainak betartása jobban érvényesülhessen. Ez a közgyűlési határozat továbbra is fenntartotta azt a jogelvet, hogy a törvényszéki és közigazgatási osztályok elnöki tisztségét, továbbmenően a sommás bíráskodást a főhadnagv irányítja. A határozat megállapította a törvényszéki jegyzőnek, a pertárnoknak a feladatkörét. A polgári közigazgatás 1863-ban kiadott szabályrendelet szerint' kodifikációja megállapítja a többi város sorában Dorognak helyhatósági jogkörét és tisztviselői szervezetét is. A 60. §. kimondotta, hogy a „városi tisztviselőknek — ha elegendő hivatalképes egyén találtatik — csak helvbeli állandó lakosok választandók". Ezt kiegészítőlég a kerületi főkapitánynak 1865. május 18-án a közgyűlésen felolvasott rendelete szerint „a tisztviselőség terhének viselésere szaxértőleg, a törvénykezés tekintetében pedig a jogi tudományokban kiképzett egyéniségek okmányok beadására felhívandók". Ez a körülmény már föltétlenül arra mutat, hogy a társadalmi fejlődéssel és a polgári igazgatás szemléletének általános érvényesülésével az iskolázottság követelménye előtérbe került, s egyben arra is rávilágít, hogy képzett egyéniségnek már korábban nyertek alkalmazást, mint a rendelet megjelenése. A szabályrendelet 1. §-a a közigazgatás célját meghatározva, azt a helyhatósági jogkörök gyakorlásában látja, A városi helyhatóság köréhez tartozó tárgyak részint a képviselőtestületi gyűléseken, részint a tanácsüléseken kerültek elintézésre. Ebből a megfogalmazásból úgy tűnik, mintha a testületi határozatoknak