Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

Antal v. t., Magyar Gyula, Magyar Lajos, Nagy Miklós elnök, Nehrebeczki Viktor, Orosz Elek, Orosz János, Orosz József, Papp Ferenc, Papp János, Papper Antal, Posta György, Rényi Mihály, Reich Imre, Rittensporn Mór, Stein Ignácz, Szász János, Szegedi Mihály, Szilágyi Miklós, Szilágyi János, Szűcs János, Toronyi István, Tóth Bálint, Tóth József, Tóth György, Tóth József, Tóth A. Mihály, Tóth Mihály, Varga János, Volosinyovszky József, Zoltán Ferenc, Molnár Mihály, Mosolygó Antal, Zsadányi Miklós, Antalóczi Sándor.

23 Az Olvasó-egylet megszűnésének éve ismeretlen, de az is előfordulhatott, hogy beleolvadt egy másik alakított körbe. Katholikus Kör. Alalkulásának éve szintén ismeretlen; nincs kizárva, hogy az előbb említett Olvasó-egylet folytatása. A tagok ünnep- és vasárnapokon rendszerint összegyülekeztek és felolvasást hallgattak, beszélgettek, általában klubéletet éltek. A 30-as évek kezdetétől a Kör tevékenységén erősen érződött a jobboldali politikai hatás, amely egyben belső bomlást eredményezett, emiatt a tagok lassan átszivárogttak a pártokba. A Kör egy része átolvadt a Katholikus Legényegylet keretébe, onnét pedig a „KALOT"-ba. Ipartestület. Hajdúdorogon is megalakították 1912-ben az itt élő iparos emberek saját testületüket „Ipartestület" néven. Az első elnöke Küzmös László géplakatos mester volt, majd őt egészen 1946. március 19-ig Posta István ácsmester követte. 1946. március 19-től Papp Ferenc kőművest választották elnökké. Alelnökei: Tóth György, Lelesz Miklós, Baksay Sándor, Tóth József ács-mester, aki a felszabadulást követően is megmaradt annak. Pénztárosai: Pumucz Dávid, Veres Ferenc, Barna László pékmester és helyette március 19-től Simon János kőműves.

24 Az ipartestület kebelén belül működött az Iparos-kör, mely művelődési célokat is szolgált. Többször rendeztek sikeres színi előadásokat. Székházukban játékterem is volt; ahol minden szórakoztató játékot (biliárd, asztalitenisz, trivoli stb.) meg lehetett találni. Szintén a testület keretén belül működött egy népszerű dalárda is, mely igen sok alkalommal szerepelt. Később a dalárda egyesült a tűzoltók dalárdájával. Az ipartestület tagjai fáradhatatlan építői, szépítői voltak községünknek; az elmúlt fél évszázad alatt már a második székházat építették fel. Tűzoltó Testület. Községünk területén a kisiparosok megalakították 1889. június hó 10-én az Önkéntes Tűzoltók Testületét. A község igen nagyfokú támogatásban részesítette községünk tűzőrcit. Megfelelő tűzoltó felszerelést szerzett be számukra, amihez megfelelő helyiséget is épített. A tűzoltó szertár mellett, mely a tanácsháza udvarán készült el, külön játékokkal, rádióval felszerelt, telefonnal ellátott ügyeleti szobát épített, mely mellé pihenő szoba is épült. A hála nem is maradt el a község lelkes tűzoltói részéről sem, mert több megyei versenyt is megnyertek. A tűzoltó testület azóta is működik és a tanácsok megalakulásának időpontjában is megvolt. A létszáma ugyan csökkent, de felszerelése erősödött. Mozi. Hajdúdorogon az 1912-es évben indult meg az első filmszínház, Gombos István és társai nyitották meg; eredeti helyén 1918-ig működött „APOLLÓ FILMSZÍNHÁZ" néven. 1920-ban felépült községünk állandó jellegű mozgófilmszínháza ismét „APOLLÓ FILMSZÍNHÁZ" néven. A 30-as évek első feléig működött. 1938-ban tulajdoncsere miatt „URÁNIA", majd „ÁRPÁD" filmszínház néven működött tovább. ***