Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

lem és több évi olyan pénztárkönyv található, melyben fel van tüntetve az adósok neve, és a kifizetett kamat mennyisége.

2- Ezekkel az adományokkal lehetővé vált, hogy a község hozzájárulásával 1888-ban megnyíljon az első nyári menedékház az apró gyermekek részére. Ez a menedékház 1891-ig működött, addig, amíg a rendes óvodát felállították, amely 1891-ben 586 G-öl területen épült fel, saját helyiségében 30 növendékkel, egy menházvezetővel, két tanteremmel. Az óvoda községi jelleggel és államsegéjy nélkül nyílt meg. Az óvoda első felügyelő bizottságának elnöke Farkas Pál földbirtokos volt, míg a tagok a különböző intézményekből kerültek ki. Az óvoda 1945 nyarán elköltözött ősi helyéről a Lenin u. 18. isz. alá, hogy helyet tudjon épületében adni az akkori hajdúdorogi gör. kat. tanítóképzőnek. Ettől a tanévtől kezdve 1949-ig három tanítóképzős leányosztály járt az óvoda helyiségeibe. 1949 óta újból a régi épületében működik. A tanácsok megalakulása után napközi otthonossá fejlődött az óvoda. Téli Gazdasági Iskola és Mezőgazdasági Szaktanácsadó Állomás, mint ilyen létesítmény egyedüli volt az akkori Hajdú megyében. 1927-ben közvetlenül a Földművelésügyi Minisztérium indította meg és ez volt a felügyeleti főhatósága. Tgen jelentős kertészete, faiskolája volt, amely nemcsak oktatási célokat szolgált, hanem egyben a környékbeli lakosságot is jó minőségű csemetékkel látták el. Az iskola a Böszörményi út mellett helyezkedett el, majd 1943-ban megszűnt és helyét a Szakmunkásképző Iskolának gyakorló gazdasága foglalta el, majd később az állami gazdaságnak adta át. Népfőiskola. (KALOT) Az ellenforradalmi korszak nacionalista és vallási türelmetlenségének szellemében országszrte szerveztek, ún. „Népfőiskola" címen olyan oktatási .intézményeket, amelyeik a kibontakozó demokratikus nevelési elvekkel szembehelyezkedő pedagógiai álláspontot foglaltak el. Amikor országszerte már kezdett előretörni a Györffy kollégium, a haladó iskolák egymás után kezdtek hangot adni az imperializmus és fasizmus elleni szemléletüknek, akkor nem egy egyházi szervezet külön óhajtotta tömöríteni az ifjúságot, hogy a forradalmi hullámverést ezzel is feltartóztassa. Ilyen volt a helybeli KALOT irányítása alatt álló Népfőiskola is. A Hajdúnánási úton, a ref. templommal szemben helyezkedett el. A görögkatolikus egyház a községtől az iskola céljára 1941. november hó 17-én 30 kat. hold földet kért és kapott, 24 000 Ft készpénzen kívül. 1946-ban megszűnt, mert az oktatás szelleme ellentmondott a demokratikus elveknek, s a népi demokratikus úton kibontakozó köznevelés nem engedhette meg, hogy a parasztfiatalok legjobbjai szembekerüljenek a nevelés általános követelményeivel. Különben a község akkori haladó ifjúsága és pedagógus testülete maga is társadalmi igényiként követelte a KALOT kezéből a Népfőiskola átvételét, majd felszámolását. Olvasókör: Hajdúdorogon a XIX. szd. második felében működött egy olvasókör; alakulásának időpontját pontosan nem tudjuk, de az ismeretes, hogy 1880-ban volt „Olvasó Egylet" a községben. Az egyletnek az 1880-as években 68 tagja volt az alábbi névsor szerint: Angyalos Tódor, Balogh Antal, Balsai Gábor, Balsai János, Bencze György, Danilovics János, Dömötör József, Eötvös Gyula, Eötvös Imre könyvtáros, Farkas Antal választmányi tag, Farkas Lajos, Farkas Pál v. t., Fejér Emánuel, id. Fejér György v. t., ifj. Fejér György, Fodor Benjámin v. t. Goldstein Farkas, Görögh Péter felügyelő biz. tag, Gubrán János, Guttman Bernát. Hartstdein Dezső, Hartstdein Leopold, Hubert Lajos, Kanyuk József, Kiss Bálint, Kiss Endre, Kovács István, Kovács János, Kovács Sándor, Köring Lajos, ifj. Kozák György, Kufferstein Izrael, Küzmös Imre, Küzmös József, Magyar