Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

deme a községbe helyezett Villy Jánosné, az iskola vezetésére kinevezett első igazgatóé. Az első tanévre 38 fiú- ós 33 leánytanuló iratkozott be. Az iskola a beinduláskor helyiséghiányban szenvedett. A királyi tanfelügyelőség felkérésére Miklóssy István hajdúdorogi görögkatolikus püspök — a község művelődésügyének fejlesztése érdekében — díjmentesen átengedte a vikáriusi lakást az iskola ideiglenes elhelyezésére. A fentieket szerződésben is biztosította egyben hozzájárult ahhoz, hogy az épületen mindazon átalakítások eszközölhetők, amelyek iskolai minőségéből kifolyólag szükségesnek és célszerűnek mutatkoznak azzal a kikötéssel, hogy a jókarban tartásról az állam tartozik gondoskodni. Az Államépítészeti Hivatal az átalakítással kapcsolatos terveket időre elkészítette, azonban a munkálatokat megkezdeni nem lehetett, mert abban az időben az épületben a csíksomlyói menekült árvaház nyert elhelyezést. Ezért a királyi tanfelügyelőség olyan rendelkezést adott ki, hogy a polgári iskola induló osztályai részére az állami elemi iskola délelőttönként két tantermet köteles átengedni.

19 Különböző elhelyezési gondok miatt a tanítás átmenetileg több helyiségben folyt, végleges elhelyezést csak 1928-ban sikerült biztosítani, amikor a Vallás és Közoktatási Miniszter rendeletére a tanulók létszámának csökkenésével koedukált osztályokat kellett beindítani.0 Amíg az iskola külön leány és külön fiútagozattal működött, az osztályok száma 8 volt, míg a tanároké 9—13 között mozgott. Az 1928-as tanév beindításától kezdve az iskola tanárainak száma 7 lett. Az iskola gazdasági ügyeinek felügyeletére és intézésére az első gondnokság 1917-ben alakult meg Üjhelyi Andor gör.kat. parókhus elnökletével. A hajdúdorogi fiú és leány polgári iskola 1945 augusztusában az Ideiglenes Nemzeti Kormány 6650/1945. M.E. számú rendelete értelmében megszűnt és helyette általános iskola elnevezéssel új nyolcosztályos iskola jött létre. A fenti rendelet következtében az 1945-ös tanévben, már a polgári iskola első osztálya nem indult meg. A polgári iskola 1946—47-es tanévvel végleg befejezte működését és a helybeli állami iskolába olvadt 55 tanulóval, akik már az általános iskola 8. osztályába kerültek, mint akik a harmadik polgárit az 1946—47-es tanévben elvégezték. A polgári iskola akkori tanári testülete is az állami iskolához ment át. A polgári iskola tantermi felszerelése, szemléltető eszközei, könyvtára az akkori kornak megfelelően jó volt. Ezt a felszerelést teljes egészében az állami iskola (Iskola úti) kapta meg, mely biztosítja az általános iskolai oktatást. A polgári iskola épületét még ebben a tanévben az akkor még működő hajdúdorogi gör. kat. kántortanító és tanítóképző kapta meg. Az iskolának 31 éves fennállása alatt két igazgatója volt. Az első Villy János, 1938-ig, majd Takács Gyula tanár; mint ilyen irányította az iskolát egészen annak megszűnéséig. A községben működött még egy görögkatolikus kántortanító és tanítónőképző intézet az 194_1—42-es tanévtől. Az 1948—49-es tanévvel megszűnt, mint tanítóképző, majd 1951-ig, mint líceum működött. Igazgatója Estók Bertalan, volt. Az intézet helyiség hiányában egész fennállása alatt igen sok nehézséggel küzdött. Községi óvoda: Az óvoda alapjait Pankovics István, a munkácsi egyházmegye görögkatolikus püspöke rakta le, aki erre a célra 400 pengő forintot adományozott.

21 A kisdedóvó intézet létrehozásával már az 1870-es évek elején is foglalkoztak Hajdúdorogon, mert többek között Fodor Miklós hajdúdorogi lakos 1872ben 100 osztrák forintot kért kölcsön meghatározott kamara a kisdedóvó intézetre létesített alapból. Feltehető, hogy a Farkas István által hagyományozott 1000 forint vált a kisdedóvó intézet alapjává, amelyet Görög Péter 500 forintos adománya és más összegek egészítettek ki. 1872 és 1884 közötti időből igen sok kére-