Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

19 osztályba jártak, ahol együttesen 20 nevelő dolgozott. Itt kell még megemlíteni a községben működő polgári iskolát is, melyben ugyan megindult a tanítás, de az 1945. augusztusában megjelent általános iskolai rendelet értelmében már szeptemberben az első osztályt nem nyitották meg, hanem az általános iskola V. osztályaként átszervezték. Hajdúdorog község területén, még külterületi osztatlan, valamint részben osztott tanyai iskolák is voltak. A tanyai iskolák elhelyezése a község határának megfelelő volt. Az Észak és Dél irányában elhúzódó határrészben az északi legalább egyszer olyan hosszú, mint a déli. így az északi részben három iskola, a déli részben pedig egy iskola helyezkedik el. A község első tanyai iskolája a Szállásföld- (közép) tanyai iskola volt. Az iskola Kömmerling Jánosné hajdúdorogi földbirtokos által adományozott 1200 LZ1-Ö1 nagyságú telken épült fel. Az adományozás 1909-ben volt és még ebben az évben meg is szerveztetett a 42.404/1909. sz. VKM. rendelettel, de az épület csak 1911-ben készült el. A tanítás ebben a tanévben megindult 1 tanteremben, egy tanítóval és 65 tanulóval. A felépült egy tantermes, kétszobás nevelői lakásos iskola, mint osztatlan állami iskola működött.

18 Az iskola szervezeti felépítése a belterületi állami iskolával teljesen azonos volt; szolgálati függőség tekintetében az állami iskolához tartozott, ezért felettes szervei is azonosak. Az iskola első tanítója dr. Verdes Miklós volt, aki egészen a felszabadulásig ennél az iskolánál dolgozott. A felszabadulás után a tanítás azonnal megindult, majd a tanácsok megalakulásának idején mint két tanerős részbenosztott iskola működött. A harmincas évek elején a község Északi részén a Görögkúti és a Szállásföld Dél tanyai iskola, valamint a község déli részén a Gáttanyai iskola volt. Ezek az iskolák is mind egy tantermes, nevelői lakásos, állami jellegű iskolák voltak. Szervezeti felépítésük azonos volt a belterületi állami iskoláéval, 1948-ig ahhoz tartoztak, felettes szerveik is azonosak voltak. 1948-ban a tanyai iskolákat megosztották a görögkatolikus iskola államosításakor, amivel a Görögkúti- ós Gáttanyai iskola a Petőfi téri általános iskolához került, míg a Szállásföldi két iskoh megmaradt az Iskola úti (volt állami) iskolánál. Mind a három iskola egy tanerős osztatlan iskolaként indult, de később két tanerős részbenosztott iskolává fejlődtek. A felszabadulást követően rendesen megindult a tanítás, és a tanácsok megalakulásának időpontjában is, mint két tanerős részbenosztott iskolák működtek. Sajnos, a II. világháború megkímélte ugyan az épületeket, de a bútorzatot, felszerelést és az irattárat nagymértékben kár érte. A károsodás tovább fokozódott az 1956-os ellenforradalom idején. A felszabadulás utáni földosztás alkalmával mind a négy iskolánál az ott dolgozó nevelők részére megfelelő mennyiségű illetményföldet biztosítottak, melyeket a tanácsok megalakulásának időpontjában is birtokoltak. Községi gazdasági ismétlőiskola is működött 1898 óta, melynek tanítói a görögkatolikus Iskolától kerültek ki. Az iskolának 2 1/2 kat. holdnyi gyakorló területe volt, melyet a községben működő téli gazdasági iskola területéből használt. Községi iparos tanonc-iskola: az iskolát a községi képviselőtestület szervezte meg 1913-ban felsőbb rendeletre a község igényeinek megfelelően; 1913-ban megnyílt 3 tanítóval és 63 tanulóval az állami iskola helyiségében. Az iskola, mint osztatlan iskola teljesen községi jelleggel működött. Az iskolának külön felügyelő bizottsága volt, első elnökeként Kömmerling Jánossal. A világháború idején, 1915-ben szervezték, majd 1916-ban indult meg fiúés leányiskolái tagozattal az állami polgári iskola. A helybeli szervező munka ér-