Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

Szénát vennének, akkor is csak addig még a szénából fog tartani. Melly végzésére a nevezett gazdák reja állottak." A juhtartás és különösen a juhok téli tartása számos egyéb gondot vetettek fel, s időről időre szintén visszatérően jelentkeztek. 1801. januárjában a lágy rozsvetéseken legeltető juhászokat 30 pálcaütés ígérete mellett kitiltják a vetésekről. 1804. márciusában a szőlőskert mellett megtelepedett juhászok ellen a szőlősgazdák emeltek panaszt, mert a szőlőkaróikat feltüzelték. Ezért' két juhászbojtárt egyenként 25 pálcaütés elszenvedésére ítéltek. 1804. októberében Sajtos György juhász az általa elsikkasztott juh koponyájával akar gazdájának elszámolni, mert azt a farkas megette, ,,de ha úgy lenne is, minthogy Pásztor ragadozó állatok ellen szinte mint tolvajoktól oltalmazni tartozik a keze alatt levő jószágot, Sajtos György ezen kárnak a megadására ítéltetik." Dobos Miklós 1817-ben panaszt emelt fejős juhásza ellen, ,,az erént, hogy a' Tavaszon (néki hírt nem adván) vérét vett s meg is ett egy juha iránt, hogy lesznek. . ." A felszólító határozat egyezséget kívánt tétetni köztük. Más juhászok nyírás előtt alkalmasabb helyet nem találtak a szokásban levő juh fürösztésre, juhaikat 1866 júniusában a kutak mellett levő itatóvályuban fürösztötték. „A bejelentett eset szigorú megvizsgálás és törvényes eljárás végett a' városi Törvény székhez át tétetni rendeltetik, egyéb iránt közhírré tétetni határoztatik, hogy a' közönséges kutaknál levő itató vályúkban senki juhait 15. fttól 100 ftig terjedhető pénzbírság büntetésterhe alatt füröszteni ne merészelje. . ." A juhászok a szűkös legelőviszonyok miatt gyakran a szomszédos községek határos területeit is megdézsmálták, mely miatt nem egyszer került panasz az elöljáróság elé. „Téglás elöljárósága a hivatalos levél által megkeresvén miszerint több juhászok juhaikkal határjaikon legeltetik, s midőn azért a' juhokat Szabó Béla és Pór Gábor behajtani akarták, egy dorogi juhász Nagy Ferenc Pór Gábort leütötte." 1868 áprilisában az időjárás mostohaságára való tekintettel kérik a juhászok, hogy a szállásföldben maradhassanak, míg a zajgatói járás valamellyes legelőt tud biztosítani. 1869-ben ismét erős a takarmányhiány, a Közgyűlésnek e miatt kell határozatot hoznia: „ . . . A takarmányhiány miatt szükségtől is kényszeríttetve, más részről pedig a beállott erős fagyás miatt kitűzött őszi vetés növényei különben is a fagyás martalékai leendőnek, 's reményivé azt, hogy a különben is elenyészendő növény leétetése által a vetésekben legkisebb kár sem fog ckoztat-ni a városban 's a város közelében levő juhoknak a görögkúti járásba való kihajtása nagy idő vesztéssel és fáradsággal jár együtt, egyidejűleg a zajgatói járásbeli csutka vetés, valamint a szállás földje a luezernások kivételével egyedül juhok legeltetésére olly formán szabadíttattak fel, hogy a legelső tárgyalás belálltával a juhokat tartó gazdák nem bízva a juhászra magok saját felelősségére a juhokat a vetésektől rögtön lehajtani szigorú becslés alatt köteleztetnek." Ezt az állásfoglalást, miután többek, főleg a nem juhtartó gazdák érdekét sértette, a kerületi főkapitány hatálytalanította, míg a többség kérésére a jegyzőkönyvek beterjesztése után maga is helyben hagyta. A juhászok ideiglenes építményeket is emeltek. Hozzávaló építési anyagot részben találtak a mezőn, részben pedig juhász szokás szerint szereztek. „Rácz András Szegedgyházi Kasznár Űr panasz képpen előadta, hogy a Szegedgyházi árok parton levő ákátz fái közül mintegy 5 darabot a' Gyulás szélében Szakáll János juhásza Kontrák József kivágta és azokat batsó kalyibának fel is használta, mely alkalommal kerülőjök Szabó Mihály Kontrák Józsefnek a' hely színén a kivágott fák keresése végett megjelenvén a kivágott fákra, melyek már azjépülatben fel is használtattak reá ösmert, ugyan azért a' Tiszt Kasznár Űr a' fákért eső kárát 20 pftokban Kontrák Józseffel kéri megfizettetni, s a lopásért szigorúan megfenyíttetni."

32