Juhász Imre: Gönczy Pál, a reformer pedagógus (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 11. Debrecen, 1969)

VII. Gönczy Pál egyénisége és emlékezete

megismertetésére vonatkoznak, jelentősen fejleszthették a gyermek látókörét. Áz író szándéka világosan kitűnik a példaként hozott szavakból (üt, tűr, vér, rév, vonó, tor, lét, hal, rőf, törzs, zsinat, lándzsa stb.), a példamondatokból és az olvasmányokból. Egyes példamondatok alkalmasak a környezet élettelen tárgyainak megismertetésére. Másokkal emberi foglalkozásokat lehet megvilágítani. Példák: A tükör ónozott üveg. A méter mérték. A patyolat gyolcs. A kén sárga. Az ólom súlyos; vagy: A kőműves házat épít. A lakatos vasat kalapál. A kondás a sertést legelteti. A csősz mező-őr stb. Idézhetünk testrészekre vagy az élő világra vonatkozó példamondatokat is. Ilyenek: A fülemmel hallom a hangokat. Az ember a szájával eszik. A róka veres állat. A nadály vérszopó. A halak kopoltyúval lélegzenek. A mák virága veres. Az olvasmányok egy része — a kor szokása szerint — erkölcsnemesítő jellegű volt. Ezek a jó tulajdonságok hasznáról és a rossz tulajdonságok káros voltáról világosítják fel az olvasókat. Néhány olvasmány felhívta a figyelmet a háziállatok hasznára és jelentőségére. Számos írás földrajzi ismereteket nyújtott. (Települések, levegő, csillag, időszámítás stb.) Az olvasmányok műfajai is változatosak. Vannak leíró jellegűek, találunk dialógusokat és magyarázó jellegű olvasmányokat.

115 A sokszínűséget szolgálták még a versek, a verses feladványok és a találós kérdések. Tankönyve az ember hatalma, a munka szeretete mellett az élet s a természet szépségeit hirdette. Gönczy Pál műve bizonyos szempontból talán Zákony József, egykori tanárának ABC-je mellé állítható. Különben az olvastatás módszerével kapcsolatban véleményük igen közel állott egymáshoz. A zákányi célkitűzés így hangzott : „Hogy pedig az olvasás tanulása közben az értelem kifejlődése is elősegíttessék : a tanító akár egyes szókat, akár egyes vagy összefüggő mondatokat, el ne mulassza azoknak kérdezősködő beszélgetés által leendő megmagyarázását: t. i. mit jelent, valamelly szó ? mellyek annak a dolognak a mit a szó jelent, közönségesebb tulajdonságai?"

116 VII. GÖNCZY PÁL EGYÉNISÉGE ÉS EMLÉKEZETE „...egyedül a munka az, amely értelemmel és szorgalommal párosulva felemelni és a lelket megnemesíteni képes" (Gönczy Pál) Életművének felrajzolása, egy-egy életszakaszának rövid értékelése és tanulsága már önmagában is arra utal, hogy fejlődő egyéniségének vannak olyan vonásai, amelyek ma is időszerűek. Példájából elsősorban a pedagógusok, különösen a tanítók meríthetnek. Napjainkban ez annál is inkább aktuális, mert oktatási rendszerünk a mi korunkban is a fejlődés, a jobbat és a nemesebbet akarás lázában ég. Míg az ő korában a polgári nevelés eszménye lebegett célként a közoktatás legjobbjai előtt, addig a mi korunk nevelési törekvése a szocialista embereszmény megközelítésére irányul. Ez a tevékenység akkor és most is az intézményszervezeti