Juhász Imre: Gönczy Pál, a reformer pedagógus (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 11. Debrecen, 1969)

III. Tevékenysége a népiskolai törvény meghozataláért és végrehajtásáért (1867-1892)

körül mozgott. A tanítók száma ugyanez idő alatt 17 792-ről 23 269-re; a tanítóképzők száma 45-ről 70-re emelkedett. Igen lényeges, hogy a gyarapodás legnagyobb része az állami tanítóképzőkre esett. A tárgyalt korszakban 19 új állami tanítóképző létesült.

43 Az országos eredmények illusztrálásánál nem érdektelen bemutatni Gönczy szűkebb hazája, a Hajdúkerület tanügyi fejlődését sem. Kiss József tanfelügyelő kimutatása szerint 1869—73 között a Hajdúkerület közoktatási helyzete a következőképpen alakult : 1869-ben Iskolák száma Tanítók s/.ám a Tankötelesek sz. Iskolába járt Ismétlő iskolába járt Iskolába nem járt Iskolai kiadások 23 58 13 294 4 483 — 8 811 Tanítói díj : 12 844 Ft Egyéb költség: 975 Ft Összeg: 13 819 Ft 1871-ben 27 58 13 294 5 511 — 7 783 Tanító díj : 14 829 Ft Egyéb költség: 3 989 Ft Összeg: 18 818 Ft 1873-ban 65* 70 11 668 6 933 10 iskolában 1 799 2 936 Tanítói díj : 26 228 Ft Egyéb költség: 5 043 Ft Összeg: 31 271 Ft

44 * Ebből 54 nyilvános, 11 magániskola. Jelentős eredménynek számított, hogy míg 1869-ben a tankötelesek csupán 33,7%-a, addig 1873-ban 74,8%-a járt iskolába. A hat hajdúvárosban — az említett idő alatt — a tantermek száma 38-ról 70-re emelkedett. Örvendetes javulást mutat az iskolák szemléltető eszközökkel való ellátottsága is.

45 A fenti számok, eredmények szerint a népoktatási törvény gyakorlati megvalósítására irányuló törekvés kétségtelen. Ha azonban az adatok mögé tekintünk, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy a hetvenes-nyolcvanas években — a fejlődés ellenére is — a hazai népoktatás súlyos problémákkal küzdött. Az előbbiekben érzékeltetett fejlődési ütem elég lassú volt. Egyet kell értenünk a korszak kritikusaival, akik szerint Eötvös halála után a közoktatásban egyre jobban elsorvadtak a demokratikus törekvések. A nehézségek különösen Trefort idejében sokasodtak. A miniszter inkább a közép- és felsőfokú iskolázás fejlesztésével törő-