Módy György szerk.: A hajdúk a magyar történelemben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 10. Debrecen, 1969)

Komoróczy György: A hajdúkerület szervezetének néhány problémája a XVII-XVIII. században

Komoróczy György A HAJDÚKERÜLET SZERVEZETÉNEK NÉHÁNY PROBLÉMÁJA A XVII—XVIIL SZ.-BAN Rácz István előadásának egyik tanulsága annak rögzítése volt, hogy „a hajdúszabadság gyakorlása évszázados kiteljesedés után a XVIIL sz. elejétől csupán arra a hat hajdúvárosra korlátozódott (Böszörmény, Szoboszló, Nánás, Hadház, Dorog, Vámospércs), amely meg tudta védelmezni kiváltságait és hajdúkerületbe tömörülve egészen 1848-ig illetve 1876-ig külön közigazgatási egységet alkotott." Hozzászólásunk kapcsán ezt a kérdést szeretnénk kissé elmélyültebben megvilágítani azzal, hogy a hajdúk életének szervezeti körülményeit, magának a társadalomnak politikai szervezetét, a Kerület belső felépítését, a hatalom gyakorlásának strukturális lehetőségeit vizsgáljuk meg. E kérdés akár a kezdeti szakaszt, akár a későbbi fejlődést illetően, még nem került részletesebb kifejtésre a tudományos szakirodalomban. A Kerület életéről ugyanis még nincs semmiféle összefoglalás, sőt, továbbmenően részletkérdések sem kerültek megvilágításra. Ismeretlen a szervezeti felépítés, csak körvonalakban világos előttünk a hatósági joggyakorlat, a jogszolgáltatás eredményessége és hatályossága, a szervezeti élet demokratizmusának egy-egy megnyilvánulása, a hivatali apparátus társadalmi szerepe és sok ezzel összefüggő más kérdés.

1 Emiatt, ha valaki a hajdúság szervezeti formáinak változásait és különösképpen a feudális magyar államigazgatás egész rendszerében elfoglalt helyzetét tanulmányozni kívánja, minden esetben az eredeti forrásokhoz kell visszanyúlnia. Amilyen érdeklődés kísérte a hajdúság népi kibontakozását, a népesség etnikai hovatartozását, a hadszervezet alakulását és alkalmasságának ügyét, a társadalmi munkamegosztás eredményeit, a termelési rendszer változásait, a földközösségi határhasználat megnyilvánulásait, az egyéni földtulajdon kialakulását, a szabad paraszti osztályharcok fellángolásait a hajdúságon belül, az uralkodó osztály elleni felkelések kirobbanásait a telepes hajdúk szervezetein kívül, és más hasonló kérdéseket, olyan érdektelenséggel fordultak el a közigazgatás szervezetének megismerésétől s az állami-önkormányzati felépítmény alakulásának megfigyelésétől, holott ebben domborodott ki a hatalom birtoklásának ténye és minden irányú tendenciája. Távol áll tőlünk, hogy ez alkalommal részletekbe menő tájékoztatást nyújtsunk s egyszerre pótoljuk évtizedek mulasztását. Ezt hozzászólásunk terjedelme miatt sem tehetjük. Célunknak csak azt tekintjük, hogy a Hajdúkerület működésének döntő jellemvonásaira utaljunk. A további kutatások hivatottak lesznek feltárni: hogyan jött létre a hajdúvárosok közösségi szervezete, a kerületi struktúra, milyen változásoknak volt alávetve ennek hatósága, milyen államigazgatási feladatokat látott el, mennyiben töltötte be a városok mindegyike a helyhatóság feladatkörét és mennyiben centralizálta a kerület még az ilyen munkaterületek egy részét is. Nyilvánvaló, hogy a Hajdúkerület szervezeti életének kibontakozását a hajdúk megtelepedése tette lehetővé. Korábban, a hajdúk előtt, a szórványos