Poór János: A hajdú városok gazdasági és társadalmi helyzete (1607-1720) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 9. Debrecen, 1967)
Jegyzetek
180 O.L. U. et C: i. h. „Pro Autumnali et Vernali Seminatura in Agris Colonicalibus inseminare et pro Tertia calcatura communiter adaptare solent. Terras Cub. Pos. Capaces No. 181 DÁL. Ö 3 (1720): „Terras seu Agros Extirpatitias, seu ad Sessionem applicant, seu pro libitu suo usuari solent, aut etiam neglectis propriis in alieno Territorio excultas intra Triennium inseminari consvetas habeant cubulorum mensurae Posoniensis capaces". 182 Az 1720. évi 40,8-es átlag realitását az 1715. évi összeírásnál említett ok miatt szintén nem tudjuk kétségbe vonni. 183 A hajdúvárosokban használatos adókulcs a marhaszám volt. A földművelésből adódó terményjövedelem azonban nem volt adóalap. Böszörményi jkv. A. 32. 1. Ugyanakkor a megyékben használatos „dica" megállapításánál figyelembe vették a jobbágyok terményeit is: pl. 60 — 30 mérő őszi és tavaszi búza, rozs vagy 70—40 mérő árpa vagy 75—46 mérő zab vagy 30—20 urna első osztályú bor jelentett egy-egy dicát. Spira György: i. m. Varga János: i. m. 52. 184 A telekszervezetnél már utaltunk arra, hogy a XVIII. század elején megnehezítik a hajdútelek birtoklását, illetőleg még ha puszta telket át is adtak használatra adófizetés ellenében, ezt csak feltételesen teszik: pl. Szoboszlói jkv. I. 207., 213. stb. 185 DÁL: Szoboszló Omniariuma 1695 — 1700. 1. n. 186 Szoboszló jkv. I. 283., 165. stb. Helyzetük kedvezőbb volt a földesúri zselléreknél mindaddig míg a század 50-es éveitől a „törzsökös" hajdúk a telekszervezetbe be nem vonják az újonnan feltört szántókat, és míg a rét kaszálását nem korlátozzák. Ezek után robbannak ki a nincstelenek mozgalmai. 187 1702-ben: Kálmánczay István és Krucsay Miklós a szepesi kamara megbízottai. 1715-ben: Pozsgay Ferenc nótárius és Liptay Ferenc esküdt Fejér megyéből. 1720-ban: Zichy Ádám nótárius és Liptay Ferenc főcomissárius Fejér megyéből. 188 1702. évi összeírás. O.L.U.et C. i. h.: Nánás „Domus integrae vel mediae sessionis cum agris et pratis fixis pertinentiis ad easdem ab antiquo applicatis nullae dantur, sed sicut in aliis oppidis certam partém Territorii, tam pro seminatura, quam pro falcatura singulis annis excindunt, et ad usuandum proportionate pro facultate cujusvis hospitis, dividunt, residuem vero Territorii Partém pro pascuatione pecorum applicant". 189 1702. évi összeírás: O. L. i. h.: Böszörmény: A határok pontos felsorolása után olvashatjuk: „In quibus omnibus Pascuationem liberam habent, ac simul in certa parte Agriculturam et Falcaturam habere possunt". 190 Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének 80. évfordulójára. (Kolozsvár, 1957). Makkai László: A mezővárosi földhasználat kialakulása. 472. 191 Komáromy A.: i. m. 72. (1643) 192 Szoboszló jkv. I. 99. 193 DÁL. Ö.,: 1715. évi összeírás: Szoboszló: „Hoc oppidum eligit sibi Certam Partém Territorii, ubi Cuivis Oppidanorum obtenere certi Agri et Terrae Arabiles, quas Terras Arabiles taliter usuam consvevissent, quod si Easdem Terras Arabiles aliquott Annis continuo inseminent, si Sterilitate videbuntur talis pro Falcatura adhibere Solerent, quando vero talem Terram pro Falcatura applicatam aliquantulum Quietatam experientur, vice versa iterum in Terras Arabiles converterent et sic alternatim Easdem Terras Arabiles jam in tales, jam vero in foenilia convertere assolerent". Vő.: Böszörmény és Nánás jegyzeteivel. 194 Böszörmény jkv. 5. 142. 1. 1769. okt. 15.: „A Fogott földek vizsgálására deputáltattak N. Varga Péter, Károlyi István, Pecsenyés János és Városgazda uraimék". Uo.: 151. 1. (1770. márc. 11.): „A ki fogott földet szánt, akár az erdőre, akár Mezőn, akár Réten megbüntettetik, az Vetés nélkül elliszen". 195 O.L.U. et C. i. h. 1702. évi összeírás:Agros autem pro authumnali Seminatura ab aliquo tempore defacto bis arant, quos prioribus Annis semel tantum arare solebant". 196 DÁL. Ö 2 : 1715. évi összeírás: „In aliis etiam locis ejusdem Territorii siquando Terra Pro Pecora Călcata existent certam plagam pro Millió inseminando Applicarent..." 197 DÁL. ö,: 1702. évi összeírás: „In praedio Mártonfalva.. . triplici culturas inepta, melonibus tantum fructificaret". 198 Szoboszló jkv. I. 98-102. 199 Komáromy A.: i. m. 69.: ,,. . . minden ember az ő fogott szőleinek úgy viselje gongyát, hogy más uraink kárt ne valljanak miattok,. . ." Uo.: 71. 1.: rendelkezés a saját termésű bor eladásáról. 200 Szoboszló jkv. I. 98.: Az eskümintákat tartalmazza 1694-ből. A 19 tisztségviselő között nem szerepelnek „szőlőcsőszök". 201 Szoboszló jkv.I. 216. (1726); 441. (1771); Nánás jkv. 10. 111. (1760). 202 Komáromy A.: i. m. 67—68. 203 Szoboszló jkv. I. 4. 204 Császár E.: i. m. 40.
