Poór János: A hajdú városok gazdasági és társadalmi helyzete (1607-1720) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 9. Debrecen, 1967)
Jegyzetek
Mit jelenthetett azonban az „x" és a „o" meghatározás ? Először „o" jelentését kíséreltük meg értelmezni: Dorog megjegyzése különbözött a többi városokétól, bár itt is négyféle megjelölést találunk: „unum aratrum", „medium aratrum", „tertiam aratri partem", „nihil". A fentiek nyilvánvalóan egésztelket, féltelket, harmadtelket és föld nélkülit jelentenek. Dorogon a lakosok megoszlása ezek alapján a következő volt: egésztelkes=12 fő (13,3%), féltelkes=40 fő (44,5%), harmadtelkes = 21 fő (23,3%), és föld nélkül i=17 fő (18,9%). Ezután megvizsgáltuk a többi városok „o" jelzéssel ellátott lakosainak arányszámát, hozzávéve „o pláne", „miserabilis", „pauper" jelzéssel ellátottakat, továbbá ezekhez számítottuk Szoboszlón azt a 26 főt is, akiket az összeírás végén az alábbi megjegyzés után soroltak fel, és „o", „o pláne", „mendicus" jelzéssel láttak el: „Telekkel rendelkeznek, de nagyon szegények": Ennek alapján a következő eredményre jutottunk: Nánás 153 családfőjéből 28 az „o" jelzésű, vagyis a családfők 18,2%-a. Hadházon 62-ből 8 fő=13%. Vámospércsen 55-ből 6 fő=ll%. Böszörményben 211 családfőből 58 fő, vagyis 27,5%. Szoboszlón a 270 családfőből 56, vagyis 20,7%. A 751 családfőből 156 a „o" jelzésű, vagyis a családfők 20,7%-a, míg Dorogon a „nihil" megjegyzésűek a lakosok 18,9%-át alkották. A két arány tehát igen közel áll egymáshoz, ennek alapján meg merjük kockáztatni, hogy a „nihil" és a „o" jelzés ugyanazt jelenti. Azonban még ez nem nyugtatott meg bennünket, ezért megkíséreltük az 1702-es és az 1715-ös összeírás adatait név szerint is összehasonlítani. 221 1715-ben már csak a földbirtokkal rendelkezőket írták össze. Tehát amennyiben az 1702-es összeírás „o" stb. jelzései földtelenségre utaltak, akkor 1715-ben ezek jelentős részének földnélkülinek kellett lennie. Nánáson a 28 — 1702-ben „o" jelzéssel ellátott — személy közül 15-tel találkoztunk 1715-ben. Közülük 4-nek volt földje (4; 8; 10,14; 31,34 köböl). Dorogon a 17 „nihil" jelzésűből 4 szerepelt földtulajdonosként (5; 7, 22,/4 ; 35 köböllel), 12 nem szerepel. Hadházon a 8 főből egyet sem találunk már 1715-ben az összeírtak között. Vámospércsen a 6 főből 2 szerepel (l;7,/4 köböl földdel). Böszörményben az 58 családfőből 14 olyat találunk, akinek 1715-ben 1-től 25 köbölig terjedő földterülete van, a többiek nincsenek az összeírtak között. A fentiek alapján tehát megállapíthatjuk, hogy 1702-ben az „o" stb. jelzés olyan hajdútelekkel rendelkező lakosokra vonatkozott, akik rendkívül szegényen éltek, minimális állattenyésztést folytathattak, esetleg időközönként munkát vállaltak a módosabb gazdáknál. A fentiekből következően feltételezzük, hogy az „agricola" az egész telekkel vagy annál nagyobb földterülettel rendelkezőket jelentette. Az „x" pedig a kb. fél telekesek megjelölésére szolgált. Az előzőek alapján az 1702-es összeírásból a következő statisztikai összesítést állítottuk össze:
