Poór János: A hajdú városok gazdasági és társadalmi helyzete (1607-1720) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 9. Debrecen, 1967)
Jegyzetek
1702 családfők Advenus nobiles családcsaládfők Proprietari családfők fő k Libertim családfők Összesen Város Összesen száma %-» száma száma %-a Nánás 88 57,5 5 3 60 39,5 153 Dorogh 45 50 — — 45 50 90 Hatház 41 66,1 — — 21 33,9 62 Vámospércs 34 61,8 — — 21 38,2 55 Beszermény 173 82 — — 38 18 211 Szoboszló 205 75,9 2 0,7 63 23,4 270 Összesen 586 69,7 7 0,9 248 29,4 841 A hajdú városok lakóinak számát a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc és az azt követő szatmári béke utáni katonai, gazdasági, politikai helyzet kedvezőtlenül befolyásolta. Legalábbis erre engednek következtetni az 1715. évi és az 1720. évi összeírás adatai. Családfők száma Csökkenés %-ban Családfők száma Nánás Dorog Hadház Vámospércs Böszörmény Szoboszló 153 90 62 55 211 270 102 43 31 24 138 109 33,3 52,2 50 56,4 34,6 59,6 111 50 40 38 119 121 841 441 46,8% 479 A XVII. század utolsó harmadában megindult létszámcsökkenési tendencia tehát a XVIII. század elején is tovább tartott. 220 2. A lakosság vagyoni differenciálódása a XVIII. század elején A vagyoni differenciálódás felrajzolásához igen sok adatra volna szükségünk. Azonban az összeírásokból csak a — bevallottan — megművelt föld menynyisége áll rendelkezésünkre. Ebből arra következtethetünk, hogy a föld hogyan oszlott meg a lakosok között 1715 és 1720-ban. A XVIII. század elején az elsődleges jövedelmi forrás az állattenyésztés volt, a földművelés az árutermelés kezdeti színvonalán mozgott. Ennek ellenére a földmegoszlás — megítélésünk szerint — mégis alaptendenciáiban mutatja a vagyoni rétegeződés irányát, fővonalait. Elképzelhetetlen, hogy a kettő között ne lenne szoros összefüggés. A korabeli gondolkodás, szokás szintjén ugyanis az állattenyésztésből eredő jövedelem jelentős részét földvásárlásra fordították általában, és különösen akkor, amikor a földművelés kezd előtérbe kerülni. 1702-es összeírásban a családfők név szerint szerepelnek, a nevek után feltüntetik a származást, majd a megélhetés forrását. Ez utóbbira négy jelzés ad választ: „agricola"; „x"; „o"; „mesterség". Az agricola és a mesterség érthető.
