Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

A község nevének eredete és jelentése

„csege" alakra változását tagadják. Nem marad tehát más hátra, minthogy elfogadjuk azoknak a véleményét, akik személynévvel azonosítják. Kandra Kabos „A Váradi Regestrum" c. művének előszavában a regestrumban előforduló neveket elemezve megjegyzi, hogy CSEGE kimagasló, tisztséget viselő, honfoglaláskori személynév. Ezt erősíti meg Virágh Rózsa a Magyar helységnevek eredete című munkájában. Szerinte Csege a Cseg~Csög személynév változatnak felel meg. Valószínűleg a honfoglaláskor e tájat valamilyen tisztséget viselő, Csege nevű magyar vehette birtokba és róla nevezték el Csege falujának. A legkorábbi, 1248-ból származó oklevélben „Chege"-nek írják, de már ekkor „Csegének" ejtették. A név az írásokban különböző alakváltozatokban fordul elő. Ezek közül csak néhányat említünk: a XIV. században például Chega, a XVI. században Czege, Chyege, Cegye, Czeghe, Cijege, Czeghe. A falu nevét jelenlegi alakjában 1630-ban írták le először, valószínűleg tévesen, mert az 1696-ban készült pecsétben még mindig Cseghe olvasható. A „Tisza" jelzőt csak a XIX. század elején toldották a falu nevéhez. Minthogy az ország területén a középkorban is több Csege nevű helység található, az oklevelekben már ekkor feltüntetik, hogy a Tisza melletti Csegéről van szó. A Szolnok-Doboka, Somogy és Nógrád megyékben levő helységek elpusztultak, létük emlékét csak az azonos nevű dűlők Őrzik.

18