Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

A birtokviszonyok alakulása a századfordulótól 1949-ig

A BIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA A SZÁZADFORDULÓTÓL 1949-IG A Tisza és a belvizek szabályozása következtében a XIX. század második felében a falu határának igen jelentős része vált művelhetővé. A víztől felszabadult területek feltörése azonban lassan haladt előre. Ennek egyik oka az volt, hogy a csegei uradalmakban még mindig az állattartás az elsődleges s ezért sok legelőre és nagy rétekre van szükség, a másik, hogy a talajvíz mélyebbre húzódásával a falu határának igen jelentős része vált szikessé, mely csakis legeltetésre volt alkalmas. A kisparaszti gazdaságok, ahol a századvégén már jelentős munkaerőfelesleg mutatkozik, a lecsapolt területeken földhöz nem juthattak. Az 1895-ös mezőgazdasági statisztikai felméréskor a falu közel 24 ezer kat. holdnyi határából; 7 157 kat. hold a szántó, 13 il ,, a kert, 36 il a szőlő, 2 480 il ,, a rét, 11 821 il ,, a legelő, 539 il ,, az erdő, 342 il ,, a nádas, és 827 il ,, az adó alá nem eső terület.

148 A század végére a hasznosítható területnek csak alig több mint felét szántják fel, müvelik meg, pedig ekkor már a jobbágyfelszabadítás utáni 120-szal szemben 335 kisparaszti gazdaságot számolnak Csegén. E gazdaságok azonban igen csekély földdel, a falu határának mindössze csak a 11 %-ával rendelkeztek, mely a következőképpen oszlott meg : A volt úrbéresek szántóföldje kb. 850 kat. hold, A ,, ,, belső fundusa és kertjei kb. 200 ,, „ A „ ,, legelője 1719 ,, „ Ezt kiegészítette még a községi tulajdonból vásárolt kb. 27 kat. holdat kitevő Lyukashalombeli szőlő és a kb. 50 kat. holdnyi Kishataj szántó.

149 A kisparasztok kezén levő földnek több mint a fele legelő, melyet — mint már az előzőekben is utaltunk rá — évszázadok óta közösen használtak. A művelés alá fogott földből egy családra átlagosan alig jutott 3 kat. hold. Ezek a kisparaszti gazdaságok tehát még a század elején is ott tartottak, ahol a jobbágyfelszabadításkor, sőt, a népszaporulat következtében a korábbi 6 — 7 holdat kitevő volt jobbágytelkek tovább osztódtak. A század végére a 335 gazdaságból kb. 50 család rendelkezett 5 — 6 hold földdel, a többi csak egy-két holdat mondhatott magáénak.

150