Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

A birtokviszonyok alakulása a századfordulótól 1949-ig

Nagykecskés-tanya az 1930-as években (DMA. F. 5784) A föld megművelése még mindig a régi, három fordulóban történt, a mélyszántást igaerő híján nem alkalmazták. A parasztbirtokon az ésszerű, eredményesebb gazdálkodást gátolta az is, hogy a földek apró parcellákban voltak szétszóródva. Ezen az állapoton akartak segíteni az Ökörföld 1902-ben bekövetkezett tagosításával. Az uradalmak a számukra nem kedvező kishaszonbérletektől elzárkóztak, s ennek következtében a század végén már egyetlen csegei paraszt sem rendelkezett földbérlettel. Ebben az időben az uradalmak szinte mindegyike nem községben* nagybérlők kezén volt. így 1895-ben: Özvegy Schwarz Sámuelné és gyermekei 4984 kat. holdat kitevő birtokát Glück Vencel bérli. A haszonbérlet 2013 kat. h. szántó, 2 hold kert, 870 hold rét, 8 hold szőlő, 1671 hold legelő 105 hold erdő, 145 hold nádas, 170 hold adó alá nem eső földből állott, melyen 76 cselédet foglalkoztattak. (A gazdaság felszerelése 2 lokomobil, 2 járgány, 3 cséplő-szekrény, 6 vetőgép, 5 rosta, 54 eke, 2 trieur, 2 szecskavágó, 20 borona, 12 henger és 59 igásszekérből állott. A gazdaság 582 db szarvasmarhával 119 lóval, 1013 db sertéssel és 3552 db juhval is rendelkezett.) Vay Béla báró 5071 kat. holdat kitevő birtokát Rózinger Lajos bérli. A haszonbérlet 2032 kh. szántó, 8 kh. kert, 635 kh. rét, 1885 kh. legelő, 142 kh. erdő, 164 kh. nádas és 205 kh. adó alá nem eső földet tett ki, melyen 64 cselédet foglalkoztattak. (Felszerelése 2 lokomobilból, 1 járgányból, 2 cséplőszekrényből, 11 vetőgépből, 5 rostából, 67 ekéből, 4 trieurből, 1 szecskavágóból, 7 boronából, 13 hengerből és 45 igás szekérből állott. A gazdaság a vizsgált időpontban 535 szarvasmarhával, 73 lóval, 2285 sertéssel és 2999 db juhval rendelkezett.)