Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

A birtokviszonyok alakulása a századfordulótól 1949-ig

Méhes a Holt-Tiszaparton 1930 táján (DMA. F. 3671) módon érezze a jogokért küzdő proletárság sújtó öklét."'' Fölhívta a kongresszus a helyi szervezeteket, hogy az általános hajdúsági mezőgazdasági sztrájk előkészítését sürgősen kezdjék meg. Egyben megbízta a kongresszus a hajdúmegyei szociáldemokrata párt végrehajtó bizottságát, hogy a beérkező információk alapján jelölje meg azon községeket, ahol a sztrájk foganatosítható és gondoskodjék azok irányításáról. Előterjesztett határozati javaslatot a kongresszus egyhangúlag elfogadta.

15

'

1 A kongresszuson felszólalók beszédeiből azonban még kiérződött az, hogy a földmunkások szervezetlenek s így a határozati javaslataiknak sem tudnak minden esetben érvényt szerezni. Ennek az idézett sztrájkfelhívásnak a következménye is az lett, hogy a hatóság, amely a kongresszuson elhangzottakról beépített emberei által részletesen tájékozódott, alaposan felkészült s a július l-re meghirdetett sztrájkból nem lett semmi. Az alispán június 8-án kelt levele szerint a sztrájk bekövetkezésétől azért nem kellett tartani, mert az igen kedvező terméskilátások miatt a mezőgazdasági munkásság ilyesmire nem vállalkozik. Ha valahol mégis vállalkoztak volna, ott pedig beavatkozásra készen állt a csendőrség.

155 Nincs tudomásunk arról, hogy az első világháború kitöréséig Csegén sor került volna nagyobb paraszti megmozdulásra. A földkérdés 1919-ben került nagy erővel újra elő, de akkor a Tanácsköztársaság felső vezetésének intenciója értelmében a helyi direktórium a földet nem osztotta széjjel a parasztok között, hanem kollektivizálta. A Tanácsköztársaság Csegén mindössze 40 napig tartott.