Béres András: A nádudvari fekete kerámia (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 6. Debrecen, 1965)
A mázas edény
A festéket törés után. sűrű szitán átszitálják •és vízzel péppé keverve őrlőkövön, vagy őrlődobon tejfinomságúra őrölik. Az őrlőkő két egyforma nagyságú terméskő melyet fa ágyban úgy építenek egymás fölé, hogy a megőrölt festéknek legyen kifolyó helye. Nem sokban különbözik ez a daráló a szemestermények őrlésére használt kézidaráló- tói. 101 Az őrlődob egy keréken, illetőleg tengelyen forgatható lemezhordó, aminek szájnyílása szeleppel záródik, hogy a festék ki ne csepegjen. Kellő mennyiségű kővel megrakják, s az egymáshoz súrlódó kövek törik finommá a festéket. Mikor a festék jól megőrlődik, következik a festés. A kellő minőségűre hígított festékkel bőrkeménységűnél szárazabb edényt megöntik. A lcőrölt festéket nagy tálakban készítik elő a festéshez, a nagyobb darabokat lcmczkanállal öntik, követik, kissebbeket, a festékbe mártják. 102 Az öntésre nagyon vigyázni kell, mert ha nagyon puha az edény fala, akkor összerogyik, ha pedig nagyon kemény az edény, akkor a festéket ledobja, csúnya foltos marad. Öntés után megszárad, s következik a mintázás, vagy mint mondani szokták a cifrázás. A cifrázást korábban írókával, később már szőrccsettcl végezték el. Az írókával sokkal szebb mintázást rajzolhattak az edény falára, mint az ecsettel. Az (róka kis körte formájú korongon készült edény, lehet gömbölyded alakú is. Kihúzott nyílásába tollszárat, liba vagy pulykatollat tesznek. A festéket tetszés szerinti színben az oldalán levő lyukon beöntik, majd a lyukat hüvelyk ujjukkal befogva ujjuk hegyével tartják és úgy viszik a mintát a véknyán folyó festékből az edény falára. Az íróka rajzoló szárát lehet lemezből, vagy vékony rézcsőből is csinálni. A fazekas mind az írókát, mind csövét maga szokta készíteni. 103 Irókával rajzolják a virág, madár néha állatmintákat. A mintegy 30 éve divatbajött ecset használata az írókázást szinte teljesen felváltotta, bár szebb tetszetősebb az íróka mégis teret hódított a gyorsabb munkát biztosító ecset használata. Amikor a mintázás megtörtént, lett egy kemencével, vagy katlannal előkészítik az első égetést. 104 Rakodás előtt a katlant jól fel kell melegíteni még nyáron is, mert a gőz sok kárt okozhat. Az edényeket égetőtokokban, vagy csak szabadon egymásra rakják be a kemencébe, úgy, hogy a kemence alján levő 20, kb. 20 x20 cm nagyságú tüzelőnyílást el ne zárják. Az edényeket úgy kell rakni, hogy a tűz egyenlően járjon az edények között, mert szép árut csak így lehet égetni. Ha nagyon sűrűn van az edény, vagy szabálytalanul van berakva, azaz egyik helyen sűrű, másik helyen ritka, akkor az egyik sokkal jobban megég, mint a másik. Az áru csúnya, ízléstelen lesz. Ez az első égetés a zsengelés, s itt a mázascdénynél csak fával tüzelnek, kilenc-tíz órán át 750—800 fokra hevítik a íróka és ecsetek, a mázasedény díszítésének eszközei.
