Kurucz Albert: Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 5. Debrecen, 1964)

V. Szüreti előkészületek. Szüret

42. Szüreti hangulat a dűlőúton (seregi), és a darazsakat tartják a legveszedelmesebbeknek. A darazsak ellen úgy védekeznek, hogy megfigyelik melyik lyukból jönnek ki és a lyukba füsttel belefojtják őket. Hajdúszováton a darazsak ellen ú. n. hosszú nyakú ü v c g -gel védekeztek. Ez a következőkből állt: egy üvegbe (orvosságos vagy más üveg) cukros vizet öntöttek, kb. félig. Az üveg nyakára spárgát kötöttek, s felerősítették a lugasra. A darazsak belcmásztak, s nem tudtak kijönni. Főleg a koránérő szőlőnél alkalmazták. Még ma is csak hosszú nyakú üvegnek emlegetik az e célra használt üvegeket. A darazsak mellett a gazdák szerint a szelíd dongó is megszurkálja, „wegpacsmagolja" az ezerjót, meg más koránérő fajtát. Az előszü retet emiatt is szükségesnek tartják. Mikor nagy csapatban lepi meg a darázs a szőlőt, különösebben védekezni sem lehet. A másik nagy kártevő a seregély. Ez még nagyobb pusztítást visz végbe. Különösen a piros dclovárt kedveli, mert az virít ki legelőször a szőlő lombja közül. Konyáron a piros dclovárt a legtöbb gazda éppen azért előszüreten b c s z ű r i .

73 így legalább már a szüret alkalmával van egy kis újbor, s nem is akármilyen. A seregély ellen madárijesztőt tesznek a szőlősorok közé. Egy hosszú karón keresztbe helyezett rövidebb fából készült vázat öltöztetnek fel elviselt ruhadarabokba, vagy a szélső sorok mellé fonalat húznak ki, amelyre fehér, vagy szines rongycsíkokat kötöznek jó sűrűn. Ezeket a szél mozgatja, s meg-megrebbennek tőle a madarak. Régen a csősz lövöldözéssel és kcreplővel is ijesztgette a seregélyeket. A határban levő szőlőkben a seregély sokszor a termés felét elpusztítja.

74 A szüretre való felkészülés hosszú napokat vesz igénybe, s lefoglalja a szőlősgazdákat, de még a gazdasszonyt is.