Kurucz Albert: Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 5. Debrecen, 1964)

Jegyzetek

JEGYZETEK 1. Szabó Kálmán: Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelésének múltja. Kecskemét 1934. 2. Zoltai Lajos: A debreceniek szőlőműveléséről és szőlőskertjeiről. N. É. 1914. 57 — 68. 1. 3. Ecsedi István: Néprajzi Értesítő 15 — 16. 4. Balogh István: Adatok az alföldi magyar ház tüzelőhelyéhez. Az alföldi magyar ház és tűzhely. Ethn. LVII1. 1947. 210-217. 1. 5. Fekete Béla: A kolompérkerti szőlő csőszháza Derecskén. N. É. XXVI. 1934. 103-104. 1. 6. A népi építkezés emlékei a konyári szőlőkben. Műveltség és Hagyomány, 1961. 7. A hagyatéki szerződés Adom Károly konyári lakos tulajdonában van. 8. A kéziratos könyv Dienes István tulajdona, Konyár. 9. Ez a feljegyzés a Dienes István kéziratos feljegyzéseiben található. 10. A kéziratos könyv Dienes Istvánné tulajdona, Konyár. 11. Ma az úrvacsorai bor-adományt szinte literenként adják össze a szőlősgazdák. 12. Pénztár-könyv. 13. A levéltári adatok átvétele Molnár Gyula: Konyár hajdú-város története c. kéziratos munkájából valók. 14. A város borára vonatkozóan 1.: Szabó K., id. munk. 55.1. 15. N. Kiss István: A tanulmányban foglaltak az észak-bihari hegyi szőlőtulajdonosokra is vonatkoznak. 16. A szőlőtermelés más vidéken is összefüggő területen történik 1.: Vajksi Aurél: A parasztszőlőnuívclés és bortermelés Veszprém megye déli részében. N. É. XXX. 1938. 21. 1. 17. L.: Kodolányi János: Adatok a Nyugati Mecsek paraszti szőlőgazdálkodásához és borászatához. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1958. 147. 1. 18. V. ö. dr. Bakos J., A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse. Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. V. 1959. 11. 1. 19. Olyan nagy területek, mint a Dunántúlon, nincsenek. 1.: Vajkai A., id. munk. 19. 1. 20. V. ö. Kodolányi J., id. munk. 147. 1. 21. Kecskeméten is volt amikor ,,jött-ment"-nek tartották akinek szőlője nem volt. V. ö. Szabó K., id. munk. 26. 1. 22. A szőlődarabok egyes részeinek elnevezésére 1.: Kodolányi T., id. munk. 140. 1. 23. L.: az előbbi 24. L.: az előbbit, Kodolányi J„ id. munk. 149. 1. 25. V. ö. Kodolányi J., id. munk. 149. 1. 26. A kertgazdaság megfelelőiére 1.: Kodolányi J., id. munk. 149. 1. 27. V. ö. Kodolánvi J., id. munk. 149. 1. 28. V. ö. Kodolányi J., id. munk. 149. 1. 29. A kereplőt régen az ebédidő jelzésére is használták, azt a maiak „uraságiasnak" tartják. 30. Más helyen a hegybíró a panaszt ki is vizsgálta 1.: Kodolányi J., id. munk. 150. 1. 31. Bátky Zsigmond: Építkezés. A magyarság néprajza, I. Budapest, 1941. 177 — 178. 1. Vargha László: A tilalmasi tanyák építkezése. Budapest, 1940. Balogh István: Adatok az alföldi magyar ház tüzelőhelyéhez. Szőlőspajták Debrecen környékén. Ethn. LVIII. 1947. 70-71. 1. Fekete Béla: A kolompérkerti szőlő csőszháza Derecskén. N. É. XXVI. 1934. 103-104. 1. 32. V. ö. Fekete B., id. munk. 15. 1. 33. V. ö. Balogh I., id. munk. 70. 1. 34. V. ö. Fekete B., id. munk. 103. !. 35. A szomszédság fogalmába Konyáron nemcsak a házszomszédok számítanak, hanem a földszomszédok is. Azok a gazdák, akiknek egymás mellett volt a földjük, társas munkák alkalmával rendszerint segítségül hívták egymást. így egy-egyesetben nagy számú segítség vett részt a társas munkában, hiszen pl. egy 10 holdas gazdának legalább 10 vagy több földszoinszédja volt. Az ilyen jellegű munkáért nem fizettek. Hasonló alkalommal visszasegítették. A gazda a segítőket itallal és kaláccsal vendégelte meg. 36. V. ö. Balogh I., id. munk. 74. 1. 37. A szőlőműveléssel foglalkozó irodalomban egyedül Szabó K., említi id. munk. 49. 1. 38. Itt a leveléről nem ismerik meg, mint ahogy Kodolányi írja, id. munk. 148. 1. 39. E ritka szőlőfajtákat 1.: Vajkai A., id. munk. 35. 1. 40. Borvidékeken a szőlő szerepe az emberek életében nagyobb, 1.: Bakos J., id. munk. 6. 1. 41. V. ö. Kodolányi J., id. munk. 170. 1. 42. Másfajta csoportosítást követ a szőlőmunkák feldolgozásában Geliczky József: Tokajhegyalja és szőlőművelés c. szakdolgozatában. 43. Más területen éppen a hazai szőlőfajta alá nem forgatják meg a földet, v. ö. Kodolányi J., id. munk. 165. 1. 44. V. ö. Szabó K., id. munk. 47. 1. 45. Soratlan szőlőre a hegyvidéki bortermelő vidéken sem emlékeznek, v. ö. Vincze I., id. munk. 126. 1. 46. Régen sukkban mérték a távolságot, v. ö. Szabó K., id. munk. 41. 1. 47. V. ö. Vincze I., id. munk. 139. 1. 48. V. ö. Vincze I. id. munk. 135. 1. 49. Kodolányi szerint a mecseki szőlősgazdák metszés előtt nem szeretnek kikapálni, id. munk. 167. 1. 50. V. ö. Szabó K., id. munk. 33. 1. 51. A nyitásnál a nagyolást és tisztítást Biharban nem ismerik, 1.: Vincze J., id. munk. 126. !. 52. Az elnevezésekre 1.: Kodolányi J., id. munk. 169. 1. 53. V. ö. Vincze J., id. munk. 132. 1. és Bakos J., id. munk. 14. 1. 54. Ugyanezt ).: Vincze J., id. munk. 134. !. és Kodolányi J., id. munk. 169. 1. 55. A Szabó K. által közölt metsző ollók közül Biharban a kecskeméti ollót használják, id. munk. 35. 1. 56. Változatos formáit 1.: Vajkai A., id. munk. 38., 39., 40., 41., 1. 57. Dunántúli megfelelője: rámetszés, 1.: Vajkai A., id. munk. 43. 1. 58. V.o. Vincze J., id. munk. 133. 1. 59. V. ö. Vincze J., id. munk. 132. 1. 60. L.: Vajkai A., id. munk. 44. 1. 61. Borsodi megfelelője kocér, 1.: Vincze J., id. munk. 130. 1. 62. V. ö. Szabó K., id. munk. 38. 1. 63. Nem úgy, mint a borsodi hegyközben, 1.: Vincze J., id. munk. 127. 1. 64. V. ö. Vincze J., id. munk. 130. 1. és Kodolányi J., id. munk. 168. 1. 65. A régi locsolást 1.: Vincze J., id. munk. 136. 1. 66. V. ö. Kodolányi J., id. munk. 171. 1. 67. V. ö. Szabó K., id. munk. 37. és Bakos J., id. munk. 16. 1. 68. V. ö. Vincze J., id. munk. 136. 1.