Jankó Ákos: Hajdúvid (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 4. Debrecen, 1963)
A tanyavilág népe
A kialakuló tanyákban az időszakosan kint elő gazda mellett hamar megtaláljuk az állatteleltctő, jószággondozó cselédet is, aki most már a mind nagyobb értéket képviselő tanyák őrzésére, a tanya körüli munkák elvégzésérc egész évre szerződött. Ezek leginkább földnélküli, napszámos vagy volt pásztorembcrekből kerültek ki, akiket tanyásnak neveztek. Azok a kisebb gazdák, akiknek a városban házuk nem volt, vagy anyagi helyzetük folytán tanyást nem fogadhattak földjükre, maguk költöztek ki a tanyába, mely ilyenformán az egykori ideiglenes állattartó vagy mezőgazdasági szállásból állandó lakóhellyé fejlődött. A városi lakóház és tanyatelcpülés közötti szoros kapcsolat emléke még sokáig megmaradt, de a várostól való távolság és a családi birtokokban történő osztódások a vidi tanyavilágot is mindinkább önálló szórványtelepülési egységgé fejlesztették. A tanyavilág, különösen a kialakulás kezdeti időszakában, a féktelen szabad élet, a feudális renden és törvényen kívüliség lehetőségeit biztosította a kintiakóknak. A Helytartó Tanács e miatt már a XVIII. század második felétől kezdve szívós harcot folytatott a tanyák ellen. A helyi hatóságok nem tették magukévá a Helytartó Tanács messzemenő tanyaközpontosítási tervét, de közbiztonsági okokból ők is harcoltak a tanyák ellen. 1820-ban elrendelték, hogy minden gazda passzussal lássa el a tanyán lakó cselédjeit. 29 A tanyák a helyi hatóságok tilalma ellenére is egyre szaporodtak. A XIX. század végérc az elpusztult középkori település helyén sűrű tanyahálózat, az éijra benépesülő pusztán nagyarányéi tanyai élet alakult ki. III. A TANYAVILÁG NÉPE Az 1850-es évektől kezdve hazánkban egyre jelentősebbé vált a parasztbirtokok elaprózódása. A néhány holdas kis paraszti gazdaságok nem vehették fel a verseny a nagyobb tőkebefektetéssel gazdálkodó közép- és nagybirtokosokkal, mind jobban elszegényedtek és földjeik eladására kényszerültek. Ez a folyamat a XIX. század második felében országosan végbement 30 , s a Hajdúság területén is egyfelől a földeknek a tehetősebb gazdák kezén történő felhalmozódását, a nagyparaszti birtokok kialakulását segítette, másfelől a földnélküli, egyedül munkaerejükre támaszkodó agrárproletár réteget gyarapította. Egyre több kisparaszt vált földtelenné, akik a jobbágyvilág zsellérmaradványaival együtt mezőgazdasági bérmunkára kényszerültek. 31 A földek elaprózódása, a nagyparaszti birtokok kialakulása és a mezőgazdasági bérmunkás réteg számának rohamos növekedése egybeesett a tanyák elszaporodásának időszakával. Ez a mezőgazdasági bérmunkás réteg a tanyákkal együtt, a paraszti társadalom rétegekre bomlásával párhuzamosan jelent meg a hajdúvárosokban, s népesítette be a Vid környékén kialakult tanyavilágot. Közülük került ki az élj falu lakosságának nagy része is. 1. Napszámosok A földnélküli, mezőgazdasági bérmunkássá vált szegényparasztság közül a Vid környéki tanyákon legnagyobb számban a napszámosok voltak, akik egy-egy napra eladott munkaerejük jövedelméből éltek. A napszámos munka minden szolgálati kötöttség nélkül való munkakapcsolat mind a munkaadó, mind a munkavállaló részéről. A munkaviszony megteremtése
