Jankó Ákos: Hajdúvid (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 4. Debrecen, 1963)

A faluközösség kialakulása

Az ismerkedésre, szomszédok, utcabeliek, falubeliek megismeréséhez számtalan alkalom és lehetőség kínálkozott. Az érj lakók már a beköltözés előtt igyekeztek megismerni leendő szomszédaikat, igyekeztek azokkal mielőbb megbarátkozni. A lakás betakarítási munkái közben az éppen hiányzó szerszámot leghamarább a szomszédból lehetett kölcsönkérni. Berecz Istvánnak beköltözése idején mészre volt szüksége, a szomszédja adott neki kölcsön arra az időre, míg ő Dorogról, Nánásról vagy Böszörményből hozhatott. Báncsmegi István beköltözése előtt, amikor a faluban tartózkodott, a szomszédtól kérte kölcsön a hiányzó edényeket, oda járt ivóvízért, ott itatta meg jószágait. Az asszonyok főzés közben, ha fűszerük kifogyott, szomszédaiktól kértek kölcsön. Ezek az alkalmak hosszabb-rövidebb beszélgetéssel jártak, a szomszédsági kapcsolatok kialakulásának első lépéseit jelentették. A szűkebb szomszédi közösség azután a rokonságnál látott gazdasági együttműködés lehetőségeire is kiterjedhetett. A ház betakarítási munkáinál, melléképületek építésénél, kútásásnál a szomszédok egymást segítették, a segítséget a másik fél munkával fizette vissza. Mind a ház körüli teendőkben, mind a külső munkákban a munka végzésének kaláka formája általában nem volt szokásos, bár megtörtént, hogy ha az egyik gazdának is volt két hold tengerivetése, a másiknak is, akkor egymás földjén a kapálást közösen végezték cl. Hosszabb idő volt szükséges ahhoz, hogy az ismeretség az egész utcára vagy egész falura kiterjedjen. Balogh Imre a falu lakói közül beköltözése előtt csak néhány családot ismert, később is csak a közeli házak lakóit ismerte jól, de már tudta, hogy ki melyik házban lakik. Kovács Sándorné szerint az ő utcájuk lakói hívatlanul is mentek az utcabeliekkel ismerkedni, hívták is egymást: — Kovács néni még nem volt nálunk, jöjjön már cl! Ha őt látogatta meg valaki, nem szívesen engedte cl látogatóját úgy, hogy meg ne kínálta volna valamivel. A munkák miatt a férfiak nem értek rá egymással sokat fo glalkozni, dc lassan ők is összebarátkoztak. Az ismerkedés, barátkozás legalkalmasabb ideje a tél. Tanyázni télen is ritkán jártak, dc ilyenkor a munka sokkal több időt engedett napközben is beszélgetésre. Orosz Sándoréknál sokan megfordultak rádiót hallgatni, közben beszélgettek. Ugyancsak a rádió vonzott vendégeket Fehér Antalékhoz is, Másutt a tsz-ből hozott gyapotgubók fosztásával, vagy közös szatyorkötéssel teltek az esték. Az idősebbek csak a közeli szomszédságba, a fiatalok azonban a távolabbi falurészekre is eljártak egymáshoz. Az ismerkedések és barátkozások lassanként az egész falu lakosságát egyetlen nagyközösséggé formálták. Berecz István elmondta, hogy Cgy hó- Kökényesi Illemé kertjében