Jankó Ákos: Hajdúvid (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 4. Debrecen, 1963)
A lakosság honfoglalása
házon kívül való felépítése nem volt szokás, mivel azok célja nemcsak a kenyérsütési lehetőségek megteremtése, hanem a téli olcsó fűtés biztosítása és a lakás tartós, egyenletes melegítése volt. A kemencének ezt a kettős és egyenrangú funkcióját igazolja, hogy jelentős volt azoknak a családoknak a száma, melyek nem voltak kenyérgabonával ellátva, a kemencét kenyérsütésre nem használták, kemencét mégis építettek. A kemencével rendelkező családok közül 10 nem is a mezőgazdasági termelésben dolgozott, hanem ács, építkezési munkás vagy vasutas volt. A faluban épített kemencék kétfélék. Kevesebb volt az úgynevezett ,,sifon" vagy ,,hasas" kemence, mely négyszögletes, felfelé elkeskenyedő oldalú, leginkább peremes tetejű. A sifonkcmencéknél jóval nagyobb számban voltak az Alföldön hagyományos úgynevezett „boglya"- vagy „biibos" kemencék. A boglyakemencék felfelé ívesen összeszűkülő oldaléiak, felső szélük néha peremes, de padka sem a sifon-, sem a boglyakemencéknél nincs. A lakók a kemencét vagy maguk készítették, vagy cigányokkal rakatták. Alja tégla vagy vályog, néha terméskő, oldala napraforgókóró, amit zsineggel fűztek össze, majd kívül-belül pelyvás sárral tapasztottak be. Tetejét kerek vasabronccsal vagy kör alakéira meghajlított gallyal látták el, amihez a napraforgószárakat kötözték. Felső részét 10—12 db. vas-, vagy fapálcával fedték le és a pálcákat alulfelül betapasztották. Abroncsot vagy gallyat néha a kemence oldalához is alkalmaztak, ami a kemence egyenletes kidomborodását segítette elő. A tetőabroncsot még a napraforgószárak felrakása előtt négy helyen zsineggel a mennyezethez erősítették, hogy a zsinegek a kemence oldalait a kiszáradásig megtartsák. Ha a kemence „kifűlt", akkor a zsinegek lassan elszáradtak, elégtek. Az Építési Iroda által épített típuslakások sok esetben nem feleltek meg az igényeknek, ezért több háznál kifogásokkal, utólagos átalakításokkal találkozunk. Legtöbb Forgács Sándor udvarának alaprajza