Jankó Ákos: Hajdúvid (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 4. Debrecen, 1963)
A lakosság honfoglalása
pedig ismeretlen. A környező helységbeli családok közül legtöbben böszörményiek, rajtuk kívül dorogiak vannak még nagyobb számban. A faluba költözés okát legtöbb esetben az egészséges lakás és saját ház előnyeiben jelölhetjük meg. Molnár Imre Böszörményből költözött ki, ahol saját házában lakott. Az építkezéskor fiával együtt Viden dolgozott, munka közben szerette meg az épülő falut, megtetszettek neki a falu egészséges lakóházai. Böszörményi házát eladta és Viden vett helyette másikat. Gyermekei később megbánták, hogy ide költöztek, mert egyik gyerek c miatt nem tudott továbbtanulni. Ugyancsak az építkezés közben szerette meg a falut Tóth Sándor is. Az építkezés idején ő is itt dolgozott, sárfalrakó volt. Dorogon bérelt házban együtt lakott a tulajdonossal, ahol gyakran volt nézeteltérése a gazdával, e miatt az ittlakás kellemetlenné vált. Saját háza sohasem volt. Előbb Dorogon próbált lakást venni, de ott nem kapott. A saját házzal járó előnyök és lehetőségek, valamint az egészséges, érj lakások vonzották őt is a faluba. Voltak itt már rokonaik is, kik szintén Dorogról költöztek ide, a beköltözésre egymást igyekeztek rábeszélni. Tuncsik Mihály is Dorogról költözött Vidre. Előző lakóhelyén egy idős asszonynak viselte gondját, ennek fejében ingyen lakást kapott. Később ebből a házból el kellett költöznie, saját ház építéséhez nem volt pénze, árendás házba pedig nem akart költözni, így Vidre jött arra gondolva, hogy ha a ház árát más hasonló sorsú szegény ember ki tudja fizetni, ő is megpróbálkozhat vele. Kökényesi Illés bérelt házban lakott Dorogon, egy évre 600 Ft bért fizetett az ottani házért. Úgy gondolta, hogy ha ezt az összeget még 400 Ft-tal mcgpótolja, akkor ezzel az összeggel ki tudja fizetni a vidi ház egy évi részletét és saját házában lakhat. Téglási Mihály Dorogon az apósánál lakott, onnan járt vonattal Nyúlásra, a Magasépítési Vállalathoz dolgozni. Mint mondja, az apósa házánál nem maradhatott örökre, de Viden jobban is szeret lakni. Előbb Dorogon akart házat építeni magának, ahol házhelye is volt, de az építkezéshez nem volt pénze. Dorogi házhelyét eladta és pénzét a vidi ház árába fektette. Dorogról költöztek ki Ágoston Antalék is, ahol szüleiknél laktak. Vidre költözésük előtt Ágoston Antal vonattal bejárt Debrecenbe a vasúthoz dolgozni. Terve az volt, hogy ha majd felépítik Viden az új állomást, ide helyezteti magát. Bercez István is szüleinél lakott Dorogon. Az a ház, melyben előbb Viden lakott, nem az övé volt, hanem a sógoráé, aki Ózdon volt állásban. A házat sógora építette fel és 1953 őszéig átadta neki használatra. Bercez István azzal a szándékkal jött Vidre, hogy ha iparengedélyt kap, csizmadiaműhelyt nyit a faluban. Bőthi Mihály azért költözött cl Dorogról, mert ott nem volt állandó lakása, árendás házban lakott és megunta az örökös ide-oda költözködést. Péntek Sándor Nánásról költözött ide. Nánáson saját háza volt, ami nagy családja számára már szűknek bizonyult. A házat eladta és Viden vett helyette másikat. Bodnár István Tiszavasváriból (Büdszentmihály) költözött a faluba. Jobban szeretett volna előző lakóhelyén maradni, de már nem akart lakásért továbbra is árendát fizetni. Molnár József is bérelt lakásban lakott Tiszavasváriban. Azért vett Viden házat, mert mint mondta, Tiszavasváriban ennek az áráért nem kapott volna megfelelőt. Rácz László Budapestről költözött Vidre. Foglalkozása géplakatos és szerelő. Pesten üzlethelyiségben lakott gyermekeivel, de a rossz lakásviszonyok miatt belátták,
