Jankó Ákos: Hajdúvid (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 4. Debrecen, 1963)
A lakosság honfoglalása
hogy nem érdemes a fővároshoz ragaszkodni, amikor másutt saját házuk és jó lakásuk lehet. Vass György a dorogi földön saját tanyájában lakott. Azért igényelt házat, mert azt hallotta, hogy földjét a termelőszövetkezet részérc igénybe fogják venni és előre gondoskodni akart magának lakásról. Közben megszerette a falut és nem is akart tanyán maradni. Dobos Ferenc görbeházai tanyán lakott. 1953-ban a faluban levő háza még lakatlan volt, de már bejárt a faluba a kertet gondozni. Ilyenkor az üres szalmán töltötte az éjszakát. Egy-egy alkalommal 3—4 napra eljött a faluba, napközben átjárt a szomszédokhoz beszélgetni, vagy vizet húzni. Ha nem hozott magával elég edényt, vagy megfelelő szerszámot, akkor a szomszédoktól kért kölcsön, így a szomszédokkal már a beköltözése előtt megismerkedett, a falut is megszokta és megszerette. Kovács Sándornak saját tanyája volt a ,,Reus"-ban. Reus Viktornak 350 hold földje volt a felszabadulás előtt. A birtokon a cselédek négyes konyhás lakásokban laktak. A felszabadulás után a birtokot is, a majort is kiosztották a volt cselédek között, így Kovács Sándor is kapott 8 holdat a velejáró épületrészekkel. Juttatott földjén tanyát épített, de ott nem szeretett lakni, mert három iskolás gyermekének a távoli iskoláig sokat kellett naponta gyalogolni. Főképpen c miatt költözött bc a faluba. Pénzeli Sándor sógorának, Kocsis Józsefnek a házában lakott, akitől használatra kapta a házat arra az időre, míg sajátját beköltözhetővé tudta tenni. Téglásról költözött Vidre, ahol nem volt megfelelő lakása, c miatt kénytelen volt még háza lakhatóvá tétele előtt beköltözni a faluba. Saját háza betakarítását is könnyebben cl tudta végezni így, mintha Téglásról kellett volna kijárnia. Török István a Forrai tanyáról költözött a faluba, ahol a felszabadulás előtt 16 évig cseléd volt. Ugyancsak a Forrai tanyából költözött bc Bartha Sándor, Birth a Sándor és Vámos Lajos is. A Forrai tanyán mindnyájan négyes konyhás lakásban laktak, az új faluban is sikerült egymás mellé kerülniük. Azért költöztek Vidre, hogy végre saját házukban és egyedül lakhassanak. Szalóki Sándor saját tanyáján lakott, dc mivel nagy családja volt, Viden is házat kért. A család egy része a tanyán maradt, más része a faluba költözött. Ifj. Szilágyi István termelőszövetkezeti tanyából költözött a faluba. A termelőszövetkezetben lakása a munkabeosztás szerint változott, most Viden állandó lakásba költözhetett. E miatt költözött ki termelőszövetkezeti tanyából Szolnoki Bálint és Beke István is. Balogh Imre termelőszövetkezeti központban lakott két évig. Lakóháza régi tanyaépülct volt. Míg a szövetkezetben tehenész volt, addig ebben a lakásban lakott, amikor más munkabeosztást kapott, akkor a lakásból is cl kellett költöznie. Legutóbbi lakása egyik omladozó, régi tanyaépülctben volt. Fehér Antal a termelőszövetkezetben előbb dohányos, később juhász, majd sertésgondozó volt. Ahogy változott a beosztása, ítgy változott a lakása is. Míg jószággondozói beosztásban volt, addig is többször kellett lakást cserélnie, mindig odaköltözött, ahol a jószág volt. Lakásai sötétek, egészségtelenek voltak. Amikor a vidi házak igénylése folyt a szövetkezetben, akkor Viden egy sor ház már készen volt. Látta, hogy a házak nagyon jó anyagból készültek, tiszták, világosak és egészségesek. Unta már a folytonos költözködést, e mellett öregségére olyan házba akart költözni, amit nem kell állandóan javítgatni. Vidről minden nap 4 km-t gyalogol a szövetkezetig, a lakás miatt mégis szívesen költözött be a faluba.
