Nyakas Miklós: A hajdúvárosok országgyűlési képviseleti jogának elnyerése 1790-1791 / Hajdúsági Közlemények 17. (Hajdúböszörmény, 1992)

Tartalom

Amikor Bocskai István erdélyi fejedelem 1605. december 12-én Korponán kelt kiváltságlevelének erejénél fogva 9245 hajdúvitézt földdel és nemesi szabadságjogokkal ruházott fel, elméletileg képviselőik az országgyűlésre is hivatalosak lettek volna. Más kérdés, hogy a dolgok nem így alakultak. Tény viszont, hogy az egyes városokat meghívták 1620-ban a Bethlen Gábor által összehívott besztercebányai országgyűlésre. A regalis szavai szerint azért, mert „mindenkor a' Kigyelmetek megnemesítése idejétől fogva a' Gieülésekbe jelen kellett Követeinek lenni". Az ok azonban nyilvánvalóan a hajdúvárosok jelentős katonai ereje volt Noha az országgyűlési meghívó levélnek csak Vámospércshez, Nánáshoz és Polgárhoz címzett példánya maradt ránk, nem kétséges, hogy azt valamennyi hajdúváros, tehát Böszörmény, Szoboszló, Hadház és Dorog is megkaphatta. Ugyanis a regalis úgy rendelkezett, hogy „minden Városokról kettőt kettőt költen küldien ide Besztertze Bániára" a városok pecsétjével ellátott, a kapitányok, hadnagyok és esküdtek vagy a prédikátorok aláírásával megerősített megbízó levéllel/

2* E meghívásnak azonban a további magyar országgyűléseken nem lett folytatása, a Habsburgok ugyanis a besztercebányai országgyűlést törvénytelennek tartották, s így nem vették figyelembe a hajdúvárosi követek jelenlétét sem. Egyébként erre a precedensre hivatkoztak az 1790/91. évi országgyűlés alkalmával is, mint előzményre, de a dunántúli két kerülettől azt a választ nyerték, hogy azt lehetőleg ne is emlegessék, mert az országgyűlési képviseleti joguk elnyerésében az többet árt, mint használ, hiszen ez az országgyűlés Habsburg-ellenes, s így törvénytelen is volt/

3* Tény az is, hogy a Rákóczi-szabadságharc alatt ismét számításba vették a hajdúvárosokat az országgyűlésre hívandók között. 1705-ben a Rákos-mezejére tervezett országgyűlésre a hajdúvárosok - ekkor már tulajdonképpen a Hajdúkerület - Nánási Oláh Jakabot, Fogarasy Tamást és Görög Demetert szándékozott kiküldeni/

4* Az országgyűlés helyszíne azonban a közbejött hadi események miatt változott, s azt végül Szécsénybe helyezték át. 1705. október tizenkettedikén olvasták fel a Hajdúkerület böszörményi közgyűlésében II. Rákóczi Ferenc meghívó levelét, s egyben meg is választották a városok küldötteit Nánási Oláh Jakab, Görög András és Kónya János személyében/

5* Tudjuk azt is, hogy a hajdúvárosok képviselői ott voltak a Habsburgokat trónjuktól megfosztó ónodi országgyűlésen is. A követek nevét személy szerint nem ismeijük ugyan, de tudjuk, hogy a kerületi közgyűlés az ónodi ablegatioba ment követek számára megszavazott húsz bárányt, huszonöt fehér kenyeret, hét font vajat, négy véka kását, három font árpakását, tizennyolc font szalonnát, tíz tyúkot, kilenc ludat és harminc icce ecetet, illetve Polgár városa részéről elegendő halat/ * Az egykori erdélyi-partiumi kapcsolatokra való tekintettel II. Rákóczi Ferenc - mint erdélyi fejedelem - meghívta a hajdúvárosokat az 1705. október huszonhatodikára Gyulafehérvárra összehívott erdélyi országgyűlésre, amely azonban a hadiesemények közbejötte miatt elmaradt. Küldöttként ide egyébként ugyancsak Nánási Oláh Jakabot, Görög Andrást és Kónya Jánost jelölték/

7* A hajdúvárosok képviseltették magukat a nevezetes sárospataki országgyűlésen is, s a kerületi közgyűlés 1709. január kilencediként követként Medgyessi Mihályt jelölte/

8* A szabadságharc alatti országgyűlési megjelenéseknek azonban a szatmári béke után ugyanúgy nem lett folytatásuk, mint a besztercebányai országgyűlésnek. Az ok érthetően teljesen ugyanaz! Már a Rákóczi-szabadságharc előtt - 1702-ben - komoly veszély fenyegette a hajdúvárosok kerületét. I. Lipót ugyanis 1702. április tizenötödikén, Bécsben kelt rendeletével az udvari kamarával a hajdúvárosok összeírását határozta el, s e rendelet alapján a szepesi kamara számvevői osztálya hamarosan tervezetet dolgozott ki az összeírás módozataira és végrehajtására. A kamara kiküldöttei meg is jelentek kerületi közgyűlésen, ahol a vonatkozó hivatalos iratokat felolvasták, s azonnal hozzáfogtak az összeíráshoz/

9* - Ennek célja a hajdúvárosok rendszeres állami adó alá való vetése volt, s egyben megalapozta azt a kamarai függést, amely az egész 18. századon keresztül végighúzódott. Mindé7