Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Báránd A falu IV. László (1272—1290) egyik keltezetlen oklevelében fordul elő első ízben, itt állított ki (in villám Barand) oklevelet. Ettől azonban nyilvánvalóan korábbi eredetű. A középkorban a váradi püspök birtoka. A török hódoltság előtt is jelentős hely, 1552-ben 51 telekkel írták össze. Lakottan vészelte át a sok pusztulást hozó 17. századot, s lakossága református hitre tért. A 18.században ismét az újraszerveződő váradi püspökség birtoka lett. Pecsétjének legrégibb lenyomatát a község által 1692-ben kiállított iraton találhatjuk, amely a köriraton belül kerekded pajzsba foglalva három virágszálat mutatott. Ugyanezt a pecsétnyomót használták a község lakosai II. Rákóczi Ferenchez írt, s 1707-ben kelt folyamodványukban. A falu 1770-ben kelt urbáriumán új pecsétnyomó lenyomatával találko- ^^^ / zunk. Ennek körirata a követke- " ző: BARANDIFALV PECSETI, ezen belül a címerkép szívet mutat, a három virágszál helyett Báránd címere azonban két levél között búzakalász nő ki. A századforduló felállított, s az ország települései nevének és címerének megállapítására kiküldött Országos Községi Törvénykönyvi Bizottsághoz a község 1914-ben jóváhagyás végett a következő pecsétnyomót küldte be. Körirata BÁRÁND HELYSÉGE PECSÉTJE 1700, amelyről azonban az első pillantásra megállapítható, hogy az egészen újkeletű, s valószínűen egy régi, 1700-ból származó pecsétnyomó alapján vésték újonnan. Ezen címerképként viszont a szívből már öt búzakalász nő ki, s a két levél pedig sisaktakarót utánzó (?) cifrasággá változott. Ugyanez a címerkép volt található a község 1906-ban vésett pecsétjén is. Az Országos Községi Törzskönyvi Bizottság a község számára ezek alapján a következő címert állapították meg. Ezüst címerpajzsba foglalva vörös szív, amelyből öt búzakalász nő ki. Az értelmetlen cifraságokat pedig el kell hagyni. A község azon kérelmét pedig, hogy a pecsétnyomón az 1700-as évszámot alkalmazhassák, elutasították, hiszen az évszám alkalmazását a köriratban csakis királyi vagy fejedelmi adománylevél esetében engedélyezték. Erről pedig Báránd esetében szó sem volt, a község ilyenben nem részesült. A szív nyilvánvalóan egyházi szimbólum, s összefüggésben állhat az egyházi birtoklással, amelyet talán inspirálhatott Báránd nevének népi etimológiája is (bárány = keresztény szimbólum). Amennyiben ez így van, a címerkép kialakulása reformáció előttre tehető, hiszen a 17. század végén a református lakosságú Báránd község pecsétnyomóján is már a szívet találhatjuk. Az öt búzakalász egyértelmű utalás a község mezőgazdasági, földművelő jellegére. 43