Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Nyíradony A nemrégiben is Szabolcs megyéhez tartozó falu legkorábbi birtokosa a Gutkeled nemzetség volt, s a nemzetségből kisarjadt családok kezén a 15. században is hatalmas birtoktestek voltak. Ide tartozott Adony is. Neve egyébként puszta személynévből származik, így a magyar helynévadási szokások ismeretében állítható, hogy településeink legrégebbi rétegéhez tartozik. 1347-ben Adonymonostora, 1428-ban pedig Monostoradony néven említik, ekkor a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt premontrei prépostsággal együtt. Ekkor a Báthoryak ecsedi uradalmához tartozott, majd aZeleméri család tulajdona, később a Szakolyiaké. Valamennyi fentebbi család a Gutkeled nemzetségből származott. A 16. és 17. században a falu - akárcsak a tágabb környék Magyarország viszontagságos sorsa miatt igen sok szenvedésen ment keresztül, amely nem maradt nyom nélkül a lakosság összetéte- Nyíradony címere lén sem. Ekkor jelentős román beszivárgás történt, majd a 18. század elején szlovák betelepítés. Földesura a 18. század elején a királyi kincstár volt, amelytől 1746-ban vétel útján gróf Károlyi Ferenc szerezte meg, s a Károlyiak birtoka volt a jobbágyfelszabadításkor is. Legkorábbi címeres pecsétnyomója évszám nélkül ugyan, de minden jel szerint 18. századi. Ennek körirata: NYÍR : ADONYI : PECSETJE. Csücskös talpú címerpajzsban heraldikailag jobb oldalon álló, élével kifele néző csoroszlya, heraldikailag bal oldalon pedig élével kifele, hegyével pedig felfele néző ekevas látható. Az ekevas és a csoroszlya között pedig stilizált lombos fa áll. A község következő címeres pecsétnyomója 1844-ből való. Körirata a következő: NYÍRADONY 1844. Címerképe sajnos egyszerűbb és primitívebb, mint a korábbi. Heraldikailag jobb oldalon hegyével felfele álló, élével befele néző ekevas látható, heraldikailag bal oldalon pedig valamilyen mezőgazdasági szerszám, amely értelmezhető csépnek, kaszának és kévekötő fának is. E két jelkép fölött talán kardra utaló motívum látható. Említést érdemel a község 1856-ból származó pecsétnyomója. Ennek körirata: NYÍR ADONY KÖZSÉG PECSETJE. A címerkép itt egy magában álló szomorúfűz, alatta az 1856-os évszámmal. A község címerének helyreállításánál alapvetően a legelső változatból kell kiindulni. E szerint Nyíradony címerét a következőképpen adhatjuk meg. Csücskös talpú és kék színű címerpajzsban heraldikailag jobb oldalon, hegyével felfele álló, élével kifele néző, ezüst színű csoroszlya, heraldikailag bal oldalon pedig hegyével felfele álló, élével kifelé nézők, ezüst színű ekevas. Középen arany színű szomorúfűzfa. A 18. századi pecsétnyomó címerképe alapján a pajzson vitézi nyílt sisakot helyezhetünk el, felette koronával. A pajzs két oldalát sisaktakaró fogja közre, amely heraldikailag jobbra kék-arany, balról pedig vörös-ezüst színű. 87