Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Nyírábrány A község neve a biblia Ábrahám személynévből származik, s így tulajdonképpen puszta személyneves névadásnak felel meg. Legkorábbi birtokosai a Gutkeled nembeliek, s az innen származó családok birtokolják a 15. században is. Legkorábbi írásos említése 1279-ben történt, amikor IV. László szomszédság és rokonság címén a Gutkeled nembeli Báthoryaknak adta. A falu szerepel a család 13 ÍJ-es osztálylevelében is. 1326-ban a család ellenségei kirabolták és felégették. A török hódoltság idején elpusztult, s csak a 18. század végén települt újjá, s ekkor Ördögábrány néven szerepelt, majd a magyar-szlovák lakosságú község a Szentgyörgyábrány nevet vette fel. A jobbágyfelszabadítás előtt földesura Ábrányi Lajos, aki a kortársak előtt jeles gazdálkodásáról volt ismeretes. A község 1901-ben egyesült a szomszédos Budaábránnyal, s ekkor vette fel a Nyírábrány nevet. Nvírábrány címere Címeres pecsétnyomója 1828bol ismeretes, amelynek körirata a következő: SIGILL SZ. gy. ÁBRÁN 1828. Azaz Sigillum S zentgyörgy ábrány 1828, tehát Szentgyörgyábrány pecsétje, 1828. Címerképe két, egymást keresztező kard, felette egy sárgadinnye. Ez utóbbi növény megjelenése a falu címerképében nem meglepő, hiszen a múlt század derekán jeles dinnyetermesztését külön kiemelték. Budaábránynak egyetlen pecsétnyomója ismeretes előttünk, amelynek azonban címerképe nincs, csak a B A monogrammal a falu kezdőbetűit rögzíti. Ennek alapján Nyírábrány címerét a következőkben adhatjuk meg. Csücskös talpú, kék színű címerpajzsban két, egymást keresztező, élével felfele, hegyével kifele néző, ezüst színű görbe kard fölött arany színű sárgadinnye. 88