Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Balmazújváros A ma már nevéhez méltóan városi rangú település két önálló falura vezethető vissza, Balmazra és Hímesre. A mai település belterületén keresendő Hímes birtokot a pápai tizedjegyzék említi először 1332/37-ben, míg a bizonytalan helyű, de valahol a Hortobágy határszélén keresendő Balmaz 1411-ben bukkan fel. E falunév török (talán kun) eredetű személynévből keletkezett, s jelentése „nemlévő", amely babonás indítékból adott, a gonosz elemek elől védelmet nyújtó óvónév. A hímes jelentése pedig festéssel díszített, de valószínűsíthető a karókkal merevített sárfalú ház, sövényház jelentése is. Az Újváros név keletkezése egy 15. századi földesúri hatalmaskodásra vezethető vissza. A mai település ugyanis úgy keletkezett, hogy Szilágyi Erzsébet (? - 1483) erőszakkal birtokaihoz csatolta Hímest és oda balmazi jobbágyait telepítette, s a települést Újvárosnak neveztette. 1465-ben Újvárost más néven Balmaznéven említik (Wywaras alio nomine Balmaz). A település címerével kapcsolatban több téves állítás forog közkézen. Balmazúj város címere Az igen tiszteletre méltó helyi történész-tanító, id. Varga Antal a helyi városháza építésekor 1911 -ben nem kevesebbet állított, mint azt, hogy annak homlokzatán a község tatárjárás korabeli címerét megnagyobbítva helyezték el. Ez történelmi képtelenség. Balmazújváros jelenlegi címerének leírásában - amelyet később ismertetünk - viszont az az állítás olvasható, hogy a balmazújvárosi múzeum anyagának elpusztulásáig, a II. világháború végéig őriztek egy pecsétnyomót, amely állítólag átörökítette a város ősi, 15. századi címerét, s ez került az 1911-ben épített városháza homlokzatára. Ez mindenesetre országosan is ritka kivételnek számítana, az állítás hitelességében így joggal kételkedünk. A Hajdúsági Múzeum gyűjteményében van viszont egy 1690-ből származó pecsétnyomó, amelynek körirata a következő: NEMES B VLVÁROSNAK PECSÉTJE. Címerképe pedig középen jellegzetes, süveges, kardot tartó hajdúvitézt ábrázol, két oldalán egyenlően elosztva az 1690-es évszámmal, a dereka táján pedig utólagos bevéséssel az 1765-ös évszám olvasható. Ebből következik, hogy az újvárosiak - legalábbis a mezőváros közösségének egy része - kiváltságokra (hajdú-) tartott igényt, amelyről viszont közelebbit nem tudunk mondani. Tény azonban az is, hogy Balmazújváros mai címere - a három búzakalászt tartó túzok - korai előzményekre vezethető vissza. A község 1907-ben készített fémbélyegzője is ezt ábrázolja. A mocsaras talajon egyik lábán álló, másikban három búzakalászt tartó túzokmadár tekinthető az eredeti változatnak. Ehhez képest módosult az a címer, amely az 191 l-ben készült, s a ma is álló városháza homlokzatát díszíti. Ott a madár ugyanis három halmon áll, s a különböző kiegészítő elemek heraldikailag teljes címer benyomását keltik. Balmazújváros mai címere, amelyet 1989-ben hagytak jóvá, a túzokmadarat ábrázoló címer helyreállítása és egyben heraldikailag teljessé tétele. A pajzs alsó harmada zöld mező, amelyen három búzakalászt tartó túzok áll. Sisakdísze és rangjelző koronája felett a három búzakalász megismétlődik. A sisakforma 15. századi, amely utalás az állítólagos 15. századi címeres pecsétnyomóra. A sisaktakarók jobbról kék-arany, balról pedig ezüst-vörös színűek. 79