Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Egyek Noha írásos forrásokban viszonylag későn (1332) bukkan fel, egészen bizonyosan korai megülésű község. Legkorábbi templomát ugyanis Szent István tiszteletére szentelték, s maga a falunév is puszta személynévből magyarázható, amely szokás helyneveink legkorábbi rétegénél volt jellemző. A szomszédos Ohat egyébként már Anonymusnál személynévként bukkant fel. A legkorábbi birtoka magát a faluról elnevező középbirtokos Egyekiek, de a 17. században már az egri káptalan is birtokol itt. Szolnok eleste (1552) után a töröknek adózó helyek között írták össze, 1615-ben pedig a bajomi vár tartozékai között tartották számon. Lakossága a 16. század második felében református hitre tért, s 1621 -ben református templomát említik. A jelek szerint az oly sok vészt hozó 17. századot lakottan vészelte át, s 1608-ban a tragikus véget ért Nagy András hajdúgenerális kapta a bajomi uradalom részeként. Ránk maradt legrégibb úrasztali (református) kelyhe 1694-ből való. A török kiűzése után egykori tulajdonosa, az egri káptalan pert indított birtoka visszaszerzéséért, amely eredménnyel járt. Protestáns lakossága 1700-ban még kedvező szerződést ért el földesurával, de a 18. század második felében az egri káptalan a földesúri terhek növelését erőszakos ellenreformációval kapcsolta össze. Ennek az lett a következménye, hogy a református lakosság 1787-re pusztán hagyta telkeit, s az Arad megyei Kispereg pusztán telepedett le, maga a falu pedig katolikus lakosokkal települt be. Az új lakosok sajátos, de a környezettől elütő kultúrát honosítottak meg, s történeti tudatuk is ennek megfelelően alakult. Amíg a 17. és részben a 18. száz.ad folyamán az Alföld természetes központjának, a református Debrecennek a szellemi kisugárzása mutatható ki, addig ez a katolikus közösségről nem mondható el. Címerképe a jobbágyfalvak és mezővárosok szokásos szimbólumát, az ekevasat emelte központi jelképpé. Az egyeki címer általunk legrégebbről ismert változata egy 1760-ban készült pecsétnyomó lenyomatáról ismert. Körirata: EGYEK HELYSEGE PECSTYE 1760. A címerképe a következő! A pecsétmezőben indás dísszel, mintegy pajzstartóként alkalmazva, élével heraldikailag balra néző ekevas, felette ötágú korona, középen kettős kereszttel díszítve. A kereszt megjelenítése nyilvánvaló utalás a protestánsok helyére telepedő katolikus közösségre. A következő címeres pecsétnyomó évszám nélküli, de egy 1846-ban kelt iratról ismert, s valószínűen a 19. század első évtizedeiben készülhetett. Körirata: EGYEK H PECSETY. Azaz Egyek helység pecsétje. Címerképe élével heraldikailag jobbra néző ekevasat mutat. Hajdú vármegye szecessziós stílusban épült közgyűlési termének falán Egyek címerét a következőképpen ábrázolták. Zöld színű pajzsban élével heraldikailag balra fordított ezüst színű ekevas látható, két oldalán alul egymással szárával összeérő arany búzakalásszal körülvéve. Ezt a változatot tekinthetjük Egyek hiteles címerének. Egyek címere 80