Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)
Pocsaj írásos forrásainkban 1291-ben bukkan fel. A Berettyó partján fekvő község földesura a 15. században kapott engedélyt vár építésére (1425). 1552-ben 37 telekkel írták össze, birtokosa a váradi püspök és Korláthy Péter. 1629ben Rákóczi György magánföldesúri hajdúkat telepít a faluba, s ezt akiváltságolást 1632-ben mint erdélyi fejedelem hagyja jóvá. A földesúri tiszttartók a hajdúkat 1651 -ben már különféle követelésekkel zaklatják, akik viszont eltávozásukat helyezik kilátásba. Várát 1660-ban Szejdi budai basa lerombolta. A 19. század derekán a helyi hagyomány egyébként négy várról tudott, nevezetesen a Leányvárról, a Hosszúzugi várról, a Hídközi várról és a Rákóczi várról. Ez utóbbi a Rákóczi család udvarháza volt, míg a Hídközi vár nyilvánvalóan a Berettyó és az Ér találkozásánál fekvő község jelentős fahídjának védelmére szolgált. A pocsaji híd ugyanis a 17. században hadászatilag is jelentős átkelőhely, amelynek karbantar- p ocsaj dmer e tása Várad eleste után a debreceniek kötelessége volt. A híd szerepe oly annyira fontos volt a község életében, hogy ez adta a címerképét is. Pecsétjének legrégibb lenyomata egy 1631-ben kelt, s a pocsaji hajdúk által írt levélen található, amelynek címerképe és körirata sajnos olyan rossz minőségű, hogy abból csak a VAROS szó vehető ki. 1786-ban új, címeres pecsétnyomót készíttettek, amelynek körirata: POCSAIPECSET 1786. Ezen belül címerképe a következő; három-három cölöpön nyugvó, karfával ellátott hidat mutat, amelyen heraldikailag jobbra leány megy, aki a jobb kezével tartott s vállára fektetett bot végén hosszúkás alakú korsót visz. A címerkép tehát egyértelmű utalás az átkelőhely fontosságára. Az ország településeinek címereit felülvizsgálóbizottság, az Országos Községi Törzskönyvi Bizottság 1913-ban lényegében helyben hagyta a fenti címert, azzal a kikötéssel, hogy az ábrázolást kék címerpajzsba kell foglalni, s a leány ruhája fekete, a híd alatt pedig víz ábrázolása legyen. A címerkép külön érdekessége a hétköznapi életből ellesett jelenet, a vízhordó leány ábrázolása, illetve egy népi kerámia, a vizes korsó, amely talán révi eredetű, megjelenítése. 69
