Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Körösszakái A Sebes-Körös mellett fekvő község írásos forrásainkban 1284-ben bukkan fel. 1291/4-ben 20 kepe tizedet adott a váradi püspöknek, s szerepel a pápai tizedjegyzékben is (1332/37). Tehát egyházas hely. A későbbiekben ikerközségként két Szakálról hallhatunk, Egyházszakálról és Felsőszakálról. 1552-ben Egyházszakált 9 telekkel, Felsőszakált pedig 19 telekkel írták össze. A török hódítás korában elpusztult, 1692-ben néptelenhelyként tartják számon. A 18. században újjátelepült, nagyobb részt görögkeleti román lakossággal, s magyar kisebbséggel. A magyarok református vallásúak. A falu földesurai vármegyei köznemesek. Címerképe a falu jobbágyi mivoltával, földművelői jellegével áll összefüggésben. A község tulajdonában még a századforduló körül is volt egy 1800 tájt készíthetett pecsétnyomó, amely címerképként a SZAKAL köriraton belül egy hegyével felfelé mutatott, s élével heraldikailag balra fordított ekevasat Körösszakái címere ábrázolt 1909-ben a község fémbélyegzőt készíttetett, s ezen címerképként már nem ekevasat, hanem ekét mutatott. Az 1898-as törvény értelmében a Magyar Községi Törzskönyv Bizottságnak, amelynek feladata többek között az ország települései címereinek a felülvizsgálata volt, már ez utóbbi változatot terjesztették be jóváhagyás végett. Bihar vármegye illetékes főszolgabírája legalábbis bizonytalan volt azt illetően, hogy a község melyik címerképre jogosult. A Magyar Országos Községi Törzskönyvi Bizottság állásfoglalása azonban az volt, hogy az 1909-ben alkalmazott s ekét mutató címer az 1800 körül használatban volt ekevasat ábrázoló címernek a változata, így tehát ez ellen kifogást nem emelt. Ennek alapján Körösszakái címere tehát a következő: Vörös címerpajzsban magában álló eke. 62