Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Körösszegapáti írásos forrásainkban 1221-ben bukkan fel. Nevéből következően apátsági birtok lehetett, s nyilván azon apátságé, amely valamikor Körösszegen vagy környékén állott, s amelynek utolsó szerzetesei a dominikánusok rendjébe tartoztak. Maga Körösszeg 1396-ban került a Csákyak kezére, s így Körösszegapáti is a Körösszegi uradalom része lett. Körösszegapátit 1552-ben hat portával írták össze és ekkor is a Csákyak birtoka. A viharos 17. században az uradalom központja, Körösszeg kiváltságolt hajdúbirtok lett, tudjuk ugyanis, hogy 1608. május hetedikén Báthory Gábor Kolozsvárt kelt oklevelének erejével száz hajdúvitézt telepített Bekény (Bekenij) István parancsnoksága alatt Körösszegről Tamásiba. Tény az is, hogy az erdélyi törvénytár Körösszeget 1626-ban a hajdúvárosok között tartotta számon. Maga Körösszegapáti is szabadalmas hely lett. Az 1692-ben készült összeírás szöveges része ugyanis megemlíti, hogy az itt lakók Várad török kézre kerülte Körösszegapáti címere előtt a Csákyaknak fegyveres szolgálattal tartoztak, s ezért mentesek voltak a taksától és a dézsmától. Ez lényegében magánföldesúri hajdúkiváltságot jelentett, amely Várad török kézre kerülte után semmivé lett. A töröknek ugyanis dézsmát kellett adniuk és tizenöt magyar forintot. A község a török kiűzését egyébként lakottan vészelte át, s 1692-ben öt családdal írták össze. Népessége gyorsan növekedett, 1715-ben tizenhét, 1720-ban pedig harmincöt jobbágycsaláddal emlékeznek meg róla az összeírások. A 18. században azonban a korábbi, a fegyveres szolgálatért élvezett kiváltságukat elvesztették, s egyértelműen jobbágyként emlegetik őket. A település címere az 1704-ben készült pecsétnyomóról ismeretes. Ennek körirata: K. APATI PECSETYE 1704. Címerképe az uradalom központjában, tehát Körösszegen álló erősségre utalhat. Abban ugyanis magánosan álló torny látható, ajtóval, felette ablakkal, tetején pedig csillaggal díszített toronydísszel. 63