Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Kornádi Neve írott forrásokban 1291-ben bukkan fel először. A török hódoltság előtt magánföldesúri birtok. A 17. század első évtizedeiben került a hajdúk birtokába, de hogy pontosan mikor, azt nem tudjuk. Egy tény! 1632-ben — I. Rákóczi György oklevelének tanulsága szerint — már hajdúbirtok. Ekkor a fejedelem Nádas Andrásnak, kornádi hajdúváros kapitányának és három esküdttársának tulajdonjogát megerősítette. Sőt ezt kiterjesztette bizonyos pusztabirtokokra is. Legrégibb általunk ismert városi cím érkép a következő. Karélyos pajzsban keresztvassal ellátott egyenes kardot tartó páncélos jobbkar, a kard hegyén levágott török fej látható. Körirata: SIGILLUM KOMADI1641. Azaz Kornádi, pecsétje 1641. Jelentése tehát egyértelműen a katonai vitézségre utal. E címerképet felhasználva 1700 körül készülhetett az a pecsétnyomó, amelynek körirata a következő: „SIGILLUM OPPIDI HAID (ONICALIS) KOMADI 1641." Itt a címerpajzsot már sisaktakarók övezik, s felette ötágú, nemesi rangot jelző korona látható, alatta fedett sisakkal. A város hajdúkiváltságolásának hangsúlyozása ekkor különösen aktuális volt, hiszen a török ki- Kornádi címere űzése után a települést a jobbágyi alávetettség fenyegette. Sorsukat nem kerülhették el, hiszen az udvar az Esterházyak birtokává tette, s a derecskei uradalom keretébe tartoztak egészen a jobbágyfelszabadításig, noha hajdújogukról sohasem feledkeztek meg. Meg kell említenünk, hogy a nemesi kommunuitás külön pecsétnyomót használt, amely 1817-ben készült. Nyilván magát a nemesi komm uni tást is ekkor állították fel, amely időpont összhangban van a környékbeli hasonló testületek létrejöttével. Ez utóbbi pecsétnyomó tökéletesebb vésetű, mint az 1700 körül készített, :ímerképe viszont gyakorlatilag megegyezik vele. Különbség csupán annyi, hogy a KOMADI NEMESEK PETS ETJE 1817 köriratú pecsétnyomón a kard görbe (szablya típusú), a sisak koronája pedig három ágú. Érdekességként említhetjük, hogy a község 1893-ban készített bélyegzőjén - nyilvánvalóan tévedésből - a kard hegyére tűzött török fejet buzogányként értelmezték, s így is ábrázolták. A kardra tűzött török fejből tehát buzogány lett. Az ország települései címereinek felülvizsgálata során a századelőn Kornádi címerét a következőképpen rögzítették: Vörös mezőben arany keresztvassal ellátott, egyenes kardra tűzött török fej látható, a kardot pedig ezüst színű páncélos jobb kar tartja. A pajzs felett nyílt vitézi sisak látható, felette koronával. A sisaktakarók jobból kék-arany színűek, balról vörös-ezüst színűek. Az 1700 körül készített, de 164l-es évszámot viselő pecsétnyomó lenyomata látható például a Tisztántúli Református Egyházkerület Levéltárának gyűjteményében. 33