Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Kaba Korai megülésű település, neve puszta személynévből származik, írásos előfordulása is korai, a Váradi Regestrumban található (1205—1235). A Bihar megyei települést a későbbiekben Szabolcs megyéhez számítják, majd ismét Biharhoz. 1876-ban került az akkor megalakított Hajdú megyéhez. 1543-ban 28 portával Bozzay Benedek birtoka, de 1549-ben már hatvan portával a váradi püspök, Fráter György birtoka. Ennek ellenére a település hamarosan felvette a református vallást, s 1569-ben a váradi dispután már részt vett Kaba református lelkipásztora. A 16. századvégén Kereki várának tartozéka lett, így tehát Bocskai birtok. Lehet, hogy már ekkor települtek hajdúvitézek a nagy pusztuláson keresztülment Kabára, bár hajdú kiváltságlevele nem ismeretes. Az erdélyi törvénytár (Approbatae Constitutiones) mindenesetre a hajdúvárosok között tartja számon, tehát 1627 előtt már hajdúváros. Kaba a bihari kishajdú városok sorába tartozott, s így katonai ereje Kaba címere a váradi főkapitány fennhatósága alatt állott. Kiváltságát a Szejdi-járás, illetve Várad török kézre kerülte (1660) tette semmissé. A török hódoltságot lakottan vészelte át, 1692-ben huszonhat családdal írták össze, s itt húzódott meg az akkor már tizenöt éve lakatlanul álló Sas hajdúváros tizennégy lakosa is. A felszabadító háborúk után osztozott a többi kishajdú hely sorsában, az udvar Eszterházy Pál nádornak adományozta elmaradt fizetése fejében. A hajdúszabadság tudata azonban nem veszett ki az itt élőkből, s így részt vettek a hajdúszabadság visszaszerzéséért indított nagy perben. A 18. és 19. században híres volt a virágzó mezőgazdaságáról. Címerképe jól tükrözi a mezőváros történelmét. Általunk legrégebbről ismén pecsétnyomója 1705-ben készült, amelynek lenyomatát az úrbéri felméréshez készült kilenc kérdőpontról ismerjük. Ennek körirata sajnos csak részben olvasható a következőképpen: HAID ... CSETI + 1705. Ez szinte bizonyosan Hajdú Kaba pecséti-t jelenthet, annál is inkább, mert más forrásokból is tudjuk, hogy a kabaiak előszeretettel használták településük jelzőjeként a hajdú szócskát, amely összefüggésbe hozható a hajdúszabadságért folytatott szívós küzdelemmel. A köriraton belül heraldikailag balra álló, élével jobbra forduló ekevas látható, felette kardot tartó jobb kar, heraldikailag bal oldalon pedig három búzakalász, amely esetleg fának is nézhető. A pecsétnyomó címerképe tehát jól tükrözi a mezőváros mezőgazdasági jellegét, jobbágyi-taksási alávetettségét, de egyben utal a hajdú múlt dicsőségére is. Hajdú vármegye szecessziós stílusban épült közgyűlési termében a századforduló után Kaba címerét a következőképpen jelemtették meg. Zöld címerpajzsban heraldikailag bal oldalon élével kifele álló ezüst színű ekevas, heraldikailag jobb oldalon három búzakalász. A két szimbólum fölött ezüst színű páncélos jobb kar arany színű görbe kardot tart. A pajzs felső, alsó, jobb, illetve bal oldalán arany színű, hatágú csillag látható. Ezt a címerképet kell hitelesnek tekintenünk. 31