Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Jelentés dr. Vargha Gyulának, az Országos Községi Törzskönyvi Bizottság elnökének a központi (nagyváradi) járás területén lévő községi címerekről Biharvármegye központi járása 9 községének czimerügyében 1911. május 8-án 5915/eln. szám alatt kelt átiratára - a közlemények visszazárása mellett - a következőkről van szerencsém értesíteni Méltóságodat. 1. Betfia község legrégibb pecsétjét, melynek egy példánya gyűjteményünkben is őriztetik, annak 1847. évi iskolai szerződésén (Htto; 1848. Közokt. elemi fons 17. pos. 45.) találjuk. E pecsét „S(igillum) Betfia Anno 1730 +" köriraton belül czimerül: (heraldikailag) baloldalt sziklába tűzött vésőszerszámot mutat, melyre a czimerkép jobb oldali keretéből kinövő jobb kar kalapácscsal ütni készül. A most használatban levő bélyegző lenyomatának czimere, mely a régi pecsét czimerének bővített változatának tekintendő, szintén a községben űzött mészkő-fejtést ábrázolja. A bélyegzőlenyomat, melynek egy példányát gyűjteményünkbe osztottam, zöld pázsiton álló követ mutat, melyet jobbról és balról két munkás vés. Az új pecséten tehát a most használatban levő bélyegző czimere kék szinü czimerpajzsba foglalva alkalmazandó. 2. Bihar község legrégibb pecsétje, melynek nyomója ma is a község birtokában van, még a XVI. századból vagy legalább a XVH. század elejéről való. A pecsét „Bihari Pechiet Varadtvl Fvgh" (= Váradtól függ) köriraton belül czimerül: karéjos pajzsban (heraldikailag) jobbra fordult s nyelvét kiöltö oroszlánt mutat, mely elölábaiban Szent László bárdját tartja. E pecsét lenyomatait, melyeknek három példánya gyűjteményünkben őriztetik, a községnek 1696. és 1761. évi kiadványain (Vár. és Közs. Ir.; Kancz., Litt. Cons. (:nemesi:) 1763:246.), valamint 1770. évi urbáriumán (Httó., Tab. Urb.) találjuk. Ugyanezen czimer látható a községnek jelenleg használatban levő bélyegzőjén és pecsétnyomóján is. Az új pecséten tehát a fent leírt czimer alkalmazandó. A pajzs szine az Altenburger—Tagányi—féle Czimertár közlése alapján vörössel jelölendő, a pajzs alakja pedig, mivel azt a község jelenleg is így használja, pontosan a régi pecséten látható pajzs szerint rajzolandó. 3. Biharpüspöki község legrégibb pecsétjét a Turulban (H. köt. 168. 1.) Majláth Béla közölte, az 1475. évszámmal ellátott pecsét „Sigillum De Pispiki 1475." köriraton belül, bő palástba öltözött szentet mutat, ki jobb kezében kereszttel ellátott zászlót, baljában pedig valami közelebbről meg nem határozható csúcsos tárgyat tart. A szent, kit Majláth tévesen Szent Mihálynak mond, nem lehet más, mint a község középkori egyházának védszentje, Szent Demeter. Ugyanezen czimert látjuk a „Sigillum) Oppidi Püspöki 1681." köriratú pecséten is, mely a községnek 1696., 1703. és 1730. évi kiadványaira (Vár. és Közs. Ir.;-Acta Paul. fasc. 554. nr. 8.) van nyomva. Egy újabb, „Sigillum Oppidi Püspöki 1732" körirattal ellátott pecsét, melynek lenyomatait a község 1761. évi kiadványán (Kancz., Litt. Cons, (nemesi) 1763:246.) és annak 1770. évi urbáriumán (Httó. Urb. Tab.) látjuk, szintén szentet mutat csakhogy ezen már teljesen elferdítve a palást helyett stóla, a zászló helyett pásztor-bot, az edény-formájú, közelebbről meg nem határozható csúcsos tárgy helyett pedig egyenes, kivont kard van ábrázolva. A gyűjteményünkben őrzött „Püspöki M(ező) Város Petsetje 1844" köriratú pecsét már egészen más czimert, t. i. két leveles szőllőfürtöt mutat, mely a jelenleg használt bélyegző czimerével is megegyezik. Az új pecséten tehát - hacsak esetleg a község, nem óhajtana a Szent Demetert ábrázoló régi, középkori czimeréhez visszatérni - az 1844. évi pecsét nyomán: két zöld levéllel ellátott, arany szőllőfürt vörös pajzsba foglalva alkalmazandó. 4. Hájó községnek 1770-ben, az urbárium behozatalakor még nem volt pecsétje. Legrégibb pecsétjét a községnek 1847. évi iskolai szerződésén (Httó; 1848. Közokt. elemi fons. 17. pos. 45.) találjuk. E pecsét „Haioni Pecset" köriraton belül czimerül: alul egymás mellett három csúcsos fedelű s egy-egy ajtóval ellátott házikót mutat, melyek valószínűleg a község határában lévő Püspökfürdőt jelképezik. A házak fölött szétterpesztett lábakkal álló ember alakja látható, ki jobbjában fejszét tart, balját pedig csípőjén nyugtatja. Az ember feje felett malomkerék lebeg. Ehhez hasonló a gyűjtemé105