Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

nyünkben őrzött, „Hajói Pecsétje" körirattal ellátott pecsét czimere, csakhogy ezen a házikók már valami értelmetlen ábrázolássá torzulnak, a malomkerék pedig eltűnt. A község által most beküldött bélyegzőlenyomat, melynek egy példányát gyűjteményünkbe osztottam, „Hájó Község 1887" köriraton belül már egészen más czimert mutat, t. i. diszmagyarba öltözött vitézt, ki jobbjában hegyével a földre támasztott kivont kardot, baljában pedig zászlót tart. Az új pecséten tehát a zöld pázsiton álló, diszmagyarba öltözött vitéz ezüst szinü czimerpajzsba foglalva alkalmazandó. A vitéznek, ki derekára kötött kardhüvelylyel ábrázolandó, kucsmája, mentéje és nadrágja vörös, dolmánya kék, csizmája pedig sárga szinnel jelölendő. A kezében tartott zászló nemzetiszínű legyen. 5. Kisürögd község legrégibb pecsétjét annak 1770. évi urbáriumán (Httó; Urb. Tab.) találjuk. A pecsét, melynek egyik példánya gyűjteményünkben is őriztetik, „Kisüregd Falu 1769" köriraton belül, czimerül; hegyével fölfelé és élével (heraldikailag) balra fordított ekevasat mutat. Ugyanezt a czimert mutatja a község által most beküldött 1866. évi pecsét is, melynek egy példányát gyűjteményünkbe osztottam, csakhogy ezen az ekevas élével jobbra van fordítva. Az új pecséten tehát a hegyével fölfelé és élével (heraldikailag) fordított ezüst ekevas zöld czimerpajzsba foglalva alkalmazandó. 6. Mezőtelegd község legrégibb, 1692. évszámmal ellátott pecsétje gyűjteményünkben őriztetik. E pecsét „Telegd Mező Varos" köriraton belül czimerül: (heraldikailag) balfelöl boltozatos kapuval s az emeleten két négyszögű ablakkal ellátott, három ormós tornyot mutat, melytől jobbra zöld pázsiton jobbra fordult ló áll. A ló feje fölött hatágú csillag, a torony jobb sarka fölött pedig fogyó félhold lebeg. Ugyanezt a czimert, mely az Altenburger—Tagányi—féle Czimertárban is közöltetett, a községnek most használatban levőbélyegzője is mutatja, csakhogy ezen acsillag helytelenül aló fejére, a félhold pedig növekvő alakban a torony sarkára alkalmaztatott. Az új pecséten tehát a fent leirt czimer a Czimertár közlése alapján vörös szinü czimerpajzsba foglalva alkalmazandó. A csillag aranynyal, a fogyó félhold pedig ezüsttel jelölendő. 7. Nagy ürögd község legrégibb, igen kezdetleges vésetü pecsétjét annak 1770. évi urbáriumán (Httó; Tab. Urb.) találjuk. A pecsét „Nagurogd Falu Pecse" köriraton belül, czimerül: kucsmás magyar vitézt mutat, ki jobbjában kardot, baljában pedig valami közelebbről meg nem határozható tárgyat tart. A vitéz fejétől és lábától jobbra-balra egy-egy csillag látható. A község 1847. évi iskolai szerződésére (Httó; 1848. Elemi közokt. fons 17. pos 45.) nyomott pecsét„Nagurogdi Pecet 1785" köriraton belül czimerül: szintén kucsmás magyar vitézt mutat, ki jobbjában kivont görbe kardot, baljában pedig levágott török fejet tart. Ugyanezen pecsétnyomó lenyomatait küldötte be a község s ugyanezeek őriztetnek gyűjteményünkben is. Mindezeknél azonban, a község czimerére vonatkozólag sokkal fontosabb adatnak jutottunk birtokába, melyről a községnek eddig sejtelme sem volt. Ez az adat Báthory Gábor erdélyi fejedelemnek Ürögd község kiváltságait megerősítő s Gyulafehérváron; 1609. jul. 15-én kelt privilégiuma (Erd. o.; VI. Lib. Reg. Gabrielis Báthory, 311. lap), amelyben Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelemnek a község részére kiadott régebbi kiváltságlevelét irja át. Ezzel a kiváltságlevéllel Rákóczi Zsigmond, a Szilasy János kapitánysága alatt álló négyszáz hajdút megnemesitette, nekik a biharmegyei Ürögd és Orosit birtokokat adományozta, Ürögdöt mezővárossá tette, különböző kiváltságokkal felruházta s egyebek közt még nekik illetőleg Ürögd mezővárosának a következő czimert adományozta: kék pajzsban arany koronán álló, nyelvét kiöltő, kétfarku, (heraldikailag) jobbra fordult arany oroszlánt, mely előlábaiban gyökerestül kitépett olajfácskát tart. A pajzson szembefordított, nyilt sisak nyugszik, melynek arany koronájából pánczélba öltözött, sisakos vitéz jobbjában kivont kardot, baljában pedig ugyanazon olajfácskát tartva emelkedik ki. A sisaktakarók - melyeket a czimerleirás különböző szinüeknek mond - jobbról kék-arany, balról vörös-ez üst szinüeknek veendők. A Rákóczi Zsigmondféle kiváltságlevél kelte az erdélyi Királyi Könyvben nyilvánvaló tévedésből 1609-nek van irva, holott Rákóczi Zsigmond Erdélyben 1607-ben uralkodott, a helyes keltezés tehát 1607-ben állapitható meg. Kívánatos volna ezek után, ha a község eddigi önkényesen felvett és használt czimerét elhagyná s annak helyébe a fent leirt, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelemtől adományozott czimerét alkalmazná az uj pecséten. Ez esetben a pecsét köriratába a törzskönyvezés évszámán kivül még a czimeradományozás éve, vagyis az 1607-es évszám is felveendő volna. 8. Rontó község legrégibb pecsétjét, melynek egy példányagyűjteményünkben is őriztetik, aközség 1770. évi urbáriumán (Httó; Tab. Urb.) találjuk. A pecsét „Ronto Falu Pecset 1769" köriraton belül 106