Nyakas Miklós: Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapitány 1760-1838 / Hajdúsági Közlemények 15. (Hajdúböszörmény, 1987)
Tartalom
Nem csodálkozhatunk azon, hogy az így felbiztatott hajdúvárosi elégedetlenek tettleg fordultak a kerületi tisztikar ellen, nevezetesen felgyújtották Nánási Oláh Mihály főkapitány házát és egyéb javait, de ugyanígy járt több kerületi tisztségviselő is. 24 0 Nagy Demeter, aki Szegeden egy esztendőt fogságban letöltve szabadult, hamarosan új színezetet adott a mozgalomnak. A dorogi születésű, de Pesten működő Urbányi József nevű ügyvéddel szövetségre lépve a felsőbb kormányhivatalokat beadványokkal és panaszos iratokkal árasztották el. E vádak nagyjából a következőket tartalmazták: A kerületi tisztviselők jövevények, akik az igaz hajdúktól elfoglalt telkekre telepedve hallatlan erőszakosságokat visznek végbe, a jövevényekből alakult városi tanácsok a hajdúktól elfoglalt földeket jövevényeknek és idegeneknek ajándékozzák s ugyanez mondható el a közlegelőről is. A borzalmasan magas hajdúvárosi adóteher jelentős részét elsikkasztják. sőt elérték azt is, hogy a Helytartótanácsnál a rájuk nézve terhelő királyi biztosi iratoknak nyoma vesszen. Az igaz hajdúkat és nemeseket illető földeket, pusztákat és legelőket különben elsőként a jövevényből lett főkapitány, Csanády (harmadik) Sámuel játszotta 1778-ban az egyébként adóköteles idegenek és jövevények kezére, s így mintegy a hajdúk álorcája alá rejtette őket. Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapitány egy téglási birtokost, Bekk Pál királyi tanácsost hajdú birtokba ültette Dorogon, sőt a főkapitánynak és a többi, jövevényből lett tisztségviselőnek a bátorsága odáig terjed, hogy Bekk Pált kerületi kormányzónak is ki akarják neveztetni. A fentiek szellemében ezért azt kérték, hogy a jövevények és nemtelenek adót és kamarai úrbért fizessenek, az igaz hajdúk cégére alatt hetvenkedő jövevényeket és parasztokat úgy kezeljék, mint örökös jobbágyokat, a nemesek és az igazi hajdúk jogait pedig állítsák helyre. Ha mindez megtörténik, nem lesz szükség a Hajdúkerület törvényszékére sem, a nemeseket és az igaz hajdúkat pedig, akik különben is igen csekély számra olvadtak már le, Szabolcs megye fennhatósága alá helyezzék. A hajdú birtokba ültetett Bekk Pált pedig onnan mozdítsák ki s az elvett telkeket és egyéb gazdátlan birtokokat kamarai fennhatóság alá helyezzék, s azt semmiképpen ne engedjék, hogy az egyébként is szükségtelen kerületi főkormányzóságra Bekk Pált nevezzék ki. 24 1 A Hajdúkerület városaiban ilyen légkörben javában folytak a titkos gyűlésezések, pénzgyűjtések, sőt Nagy Demeter gyakori távollétében annak földjét is hívei művelték meg. A Hajdúkerület összegyűjtvén Nagy Demeter ellen a vádakat, annyit elért, hogy a Helytartótanács mintegy visszavonva vagy inkább átértelmezve a korábban neki adott menlevelet, kijelentette, hogy az csak a felsőbb hatóságokhoz beadott kérelmekre adott esetleges megtorlásokra ad védelmet, de nem egyéb kihágásokra és bűnökre. 24 2 240 Uo. „ .. . a nép dühössége annyira ment, hogy a főkapitány házának és egyéb javainak felégetésén kívül több tisztviselőnek és birtokosnak háza és egyéb javai lettek a gyújtogatás martalékává." 241 Uo. 20—21. A mozgalom végkifejletében tehát a Hajdúkerületnek,mint törvényhatóságnak a létét is megkérdőjelezte, tehát végeredményben rendkívüli szűklátókorűségről tett tanúbizonyságot. Egyébként Bekk Pál nevéhez fűződik a hajdúvárosok első mérnöki felmérése. 242 Uo. 23. 65
