Nyakas Miklós: Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapitány 1760-1838 / Hajdúsági Közlemények 15. (Hajdúböszörmény, 1987)
Tartalom
zen kiépíteni országgyűlési képviseletét, amely 1790/91-ben sikerült is. A Hajdúkerület kiépülésének folyamata ezzel zárult le véglegesen. A Hajdúkerület tisztikarának kiépülése természetesen szintén hoszszabb folyamat eredménye volt. 1698-ban megválasztják az első főkapitányt, a Nánásról való Désány István személyében, még ez évben meghozzák az első hajdúkerületi statutumot (szabályrendeletet) is. 7 4 1701-ből ismerjük a Hajdúkerület perceptorának (adószedőjének) esküszövegét, aki mellesleg szintén nánási volt, Kola György. Meg kellett fogadnia, hogy a beszedett pénznek hűségesen gondját viseli, fizetésével megelégszik. 1704-ből ismerjük Nánási Jakab hajdúkerületi nótárius esküszövegét, amelyben megfogadja, hogy a „Nemes hét város dolgait" minden igyekezetével előmozdítja, s szabadsága ellen senkivel sem szövetkezik, titkait el nem árulja. 7 5 De jegyzőt már 1700-ban választottak. 6 Az alkapitány esküszövegét 1761-ből ismerjük, amelyben megfogadta, hogy a hajdúvárosok ellen senkivel sem szövetkezik, titkait el nem árulja, a polgári és büntető ügyekben pedig mindenkinek, senkinek személyét nem tekintve igazságot szolgáltat. 7 1770-ben választanak első ízben kerületi orvost, majd pedig 1773-ban felállítják a táblabíróság intézményét négy fizetett és három tiszteletbeli táblabírával. 1783-ban pedig kerületi mérnöki állást is szerveznek. 7 8 Ekkortájt kerül sor levéltáros kinevezésére is, a házipénztár felállításával pedig külön házi pénztárosi állás jön létre. Ha a fentiekhez hozzászámítjuk még a fő- és az alügyészt, akkor lényegében előttünk áll a Hajdúkerület tisztikara. Ennek a tisztikarnak kellett megoldani azokat a társadalmi, politikai és gazdasági természetű problémákat, amelyek az idők folyamán egyre csak halmozódtak, s a kerület városaiban komoly feszültségeket eredményeztek. Helyzetük tehát korántsem volt könnyű! A Rákóczi-szabadságharc után Polgár hajdújogának elvesztése (1717) komoly aggodalmat keltett, amelyet csak súlyosbított az ekkor már rendkívül súlyos állami adóteher. 7 9 Igaz ugyan, hogy III. Károly 1725-ben a megmaradt hat város kiváltságát megerősítette, de ez korántsem jelentett megnyugtató megoldást. 8 0 Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy 1733. február tizenhatodikán a kassai kamara fennhatósága alá helyezték őket, amely — legalábbis elvben — a kincstártól való magánföldesúri függést jelentett volna. 8 1 Indokként azt említették, hogy a hajdúvárosok nem tartoznak egyetlen felsőbb kormányszerv alá sem, mert eddigi fellebbviteli fórumuk. a kassai főkapitányság megszűnt. Igaz ugyan, hogy rendkívül sok 74 A szabályrendelet közölve Nyakas M. A Hajdúkerület kialakulásának néhány problémája i. m. Függelékben. 55. 75 Uo. 57. 76 Herpay Gábor: A hajdúság története. Hajdú vármegye ás Debrecen sz. kir. város (szerk. Csobán Endre) Bp., 1940. 113. 77 H.-B. M. L. IV. A. 502. a. H.-ker. jkv. 1761. jan. 27. 78 Herpay G. i. m. 114. 79 A hajdúvárosok pl. 1719. szept. 5-én azzal fenyegetőztek, ha a rendkívül magas adóterhet nem csökkentik, Polgár „széllyel oszlott lakosainak módgyára" ők is szétszélednek. H.-B. M. L. IV. A. 502. a. 1719. szept. 5. 80 Közölve magyarul Szendrey István: Hajdú szabadság levelek. Debrecen, 1971 45—48. 81 Sillye Gábor: A Hajdúkerület története. I. m. 62—63. és Origó et Status ... i. m. 18. Az eredeti okirat uo. provocat. sub No. 35. 50—51. 28
