Nyakas Miklós: Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapitány 1760-1838 / Hajdúsági Közlemények 15. (Hajdúböszörmény, 1987)
Tartalom
beköltözöttek, akik birtokkal nem rendelkeztek, s akiket a korabeli nyelvhasználat zselléreknek nevez, noha maga a fogalom itt nem fedi a jobbágyfalu hasonló elnevezésű társadalmi rétegét. A Hajdúkerület városaiban gyakran találkozunk olyan családokkal, amelyek egyszerre voltak nemesek (armálisták) és hajdújoggal rendelkezők. Kétségtelenül ez volt a legelőnyösebb! Mint már említettem, számuk Nánáson kiugróan magas volt. E fenti társadalmi tagozódást azonban mintegy felülrétegezte az a tény, amely az úgynevezett belső telkek birtoklásához kötődött, s amely a legközvetlenebb módon kapcsolódott a földhasználat kérdéseihez. A népességszám felduzzadásával párhuzamosan — nagyjából a XVIII. század közepétől — ugyanis napirendre kerültek a hajdúvárosokban, így természetesen Nánáson is, a polgári jellegű földmagántulajdon kialakítását célzó földosztások, amelynek során az addig közösen használt, tehát osztatlan állapotú hajdú adományos földek kiosztásra kerültek. 1 7 A kiosztás kulcsául pedig a belső telek birtoklását, illetve annak nagyságát vették figyelembe, amely viszont nem feltétlenül felelt meg az 1702-es összeírásban hajdúként rögzített családok leszármazóttainak akkori vagyoni állapotával. Azaz számosan voltak olyanok, akik benne voltak ugyan az 1702-es összeírás proprietáriusai között, ebben az időben azonban már nem rendelkeztek belső telekkel, így tehát a földosztásokból is kimaradtak. Természetesen azok a családok is, amelyek nem voltak hajdúnemesek, és belső telkük sem volt. Mindez — több egyéb tényezővel együtt — a város társadalmán belül hatalmas feszültségeket eredményezett. Nánási Oláh Mihály családja a legelőnyösebb jogállású famíliákhoz számított: egyszerre volt hajdúnemes, országos nemes és belső telek birtokában is volt. Mindez megalapozta a család vagyonát, tekintélyét és politikai befolyását is. A család első ismert őseként Oláh Benedeket tisztelte, aki a hagyomány szerint Bocskai hajdúvitéze volt. így ő szerezte a hajdúnemességet, egyike volt tehát annak a 9254 hajdúvitéznek, akiket a Korponán kelt, nagyhajdú kiváltságlevél említ, s aki Nánásra települve családot alapított. 1 8 Ezt ugyan egykorú adatokkal bizonyítani nem tudjuk, de ezen ne csodálkozzunk. Egykorú adat ugyanis a Bocskai által itt letelepítettekről nem áll rendelkezésünkre! A családi hagyományt azonban bátran elfogadhatjuk. Ennek az Oláh Benedeknek ugyanis három fia volt, György t Jakab és Miklós, akik 1626-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől címeres nemesi levelet is nyertek. E tény nyilván Bethlen Gábor hadakozásaival állhat összefüggésben. Ahogyan Szabolcs vármegye nemesi bizonyságlevele 17 Vö. Sillye Gábor: A Nagyméltóságú magyar királyi helytartótanácshoz hivatali alázatos jelentése a Hajdúkerület főkapitányának. Debrecen, 1864. 5—50. (Továbbiakban: Silly e-jelentés.) 18 H.-B. M. L. XIII. 31. 1. Apostol Elek hajdúnánási református lelkész családtörténeti kutatásai alapján. 14
