Nyakas Miklós: Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapitány 1760-1838 / Hajdúsági Közlemények 15. (Hajdúböszörmény, 1987)

Tartalom

mondja, „katonai jeles magok viseléséért" kapták.

1

9 A címeres nemeslevél egyébként Kassán kelt, 1626. január másodikán, s érdemként kifejezetten a hadjáratokban való részvételt említi. (.. . in omnibus ocassionibus ac quibus vis expeditionibus Bellicis ... ). A család három tagja magát — az oklevél bizonysága szerint — ekkor már Nánási Oláhnak nevezte (.. . fideliumque Servitiorum strenui Nicolai Oláh de Oppido Nánás . . . ). Ettől függetlenül egészen bizonyos, hogy komoly érdekeltséggel rendelkeztek Borsodban is, hiszen a nemesi oklevelet először ott hirdették ki 1627. szeptember ötödikén, Aszalón, a vármegye nemesi közgyűlésén.

2

0 Talán onnan származtak, esetleg birtokaik is lehettek ott, nem tudjuk. Mindenesetre nem az első nánási adat lenne erre. 1632-ben például Csohány András Nánás városának lakosa adta zálogba nyéki és diósgyőri nemesi fundusait két testvérének. Indoklásként azt említette, hogy azoknak távol lévő „gondja viselését, főképpen pedig a szőllőmnek miveltetését" megunta, s itt a közelben akar különben is birtokot szerezni.

2

1 Könnyen lehetséges, hogy a Nánási Oláhoknak is hasonló érdekeltségük volt Borsodban. A nemesi bizonyságlevelet egyébként kihirdették Szabolcsban is, 1629. április 27-én, Gyulaházán a vármegye nemesi közgyűlésén.

2

2 Ezt azonban már egészen természetesnek kell tartanunk, ugyanis a hajdúvárosok, így Nánás is tulajdonképpen Szabolcs vármegye területén feküdtek. A Bethlen Gábor oklevelében említett Nánási Oláh Jakab — aki Nánás város hadnagya is volt egy időben — fia András I. Lipóttól 1690. június 12-én újabb nemesi armálist szerzett a család számára. Felesége Kutas Anna és öt fia, Mihály, István, András, Jakab és Pál, név szerint is szerepel az oklevélben. Ezt az oklevelet 1691. február 10-én hirdették ki Szabolcs vármegye nemesi közgyűlése előtt, ünnepélyesen, minden ellentmondás nélkül.

2

3 A család ettől függetlenül címerként a Bethlen Gábor armálisában megrajzoltat használta. Ez pedig a következő volt! Égszínkék mezőből 19 Uo. IV. A. 502. b. H.-ker. közgy. ir. F. 4. No. 17. 1809. Az ..esedezők", azaz a nemességet megerősíttető Nánási Oláh família a leszármazást anyakönyvi kivonattal is igazolta. Kálló, 1809. jún 22. A megerősítő oklevelet hivatalosan bemutatták 1809. aug. 8-án Nánáson Pély Gábor hajdúkerületi vicenótáriusnak. 20 Uo. F. 3. No. 33. 1818. A Hajdúkerület nemesség-megerősítő okirata Szabolcs bizonyságlevele alapján. Másolatban hozza Bethlen Gábor armálisának a szövegét, s a rávezetett megerősítést. Aszaló ekkor valóban Borsodhoz tartozott, s csak később csatolták Abaújhoz. Fényes Elek Aszaló címszó alatt a következőket írja: „Ezen város Borsod vármegyéből csatoltatott ide". Vö.. Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. Pest, 1851. I. k. 55. 21 Uo. XIII. 31. 1. Apostol Elek hajdúnánási református lelkész iratai Másolat. A levél záradéka is rendkívül érdekes: „...meg egyezésünknek nagyobb bizonyságára adom ezen zálogos contractus levelemet ilyen becsületes hajdú tisztek előtt úgy, mint Lente Bálint kapitány. Nagy Péter zászlótartó. Olasz István strázsamester, Pánczél János, István Deák hütös nótárius által. Nánás, 1632. 15. Marty Nánási Csohánv András szállás rendelő.'" 22 Uo. IV. A. 502. b. F. 3. No. 33. 1818. 23 Uo. F. 4. No. 17. 1809. Szabolcs vármegye nemesség megerősítő bizonyságlevele 1763-ból. Másolatban közli I. Lipót armálisának a szövegét. A kihirdetés az oklevélre rávezetve subséquente Anno vero 1691 die 10 Mensis Februarii in Comitatu hoc Nostro de Zabolcs solemniter et Nomine contradicente publicatas Litteras Annales". 15