Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)

Tartalom

kiadott parancsaimat. További létünk attól függ, hogy a honvédség minden egyes tagja a súlyos helyzetben kötelességtudó és végsőkig fegyelmezett magatartást tanúsítson".

4 A józanul gondolkodó, valamint a második világháború sorscsapásai és az ellenforradalmi rendszer terrorja alatt senyvedő emberek azt gondolták, hogy — legalább — katonai téren megtörténtek a szükséges előkészületek, a magyar kormány kezében a kezdeményezés. Várható volt tehát a magyar és a német katonai alakulatok közötti harc megindulása. Miután Hajdúböszörményben is voltak magyar és német katonai egységek, nem kis félelemmel tekintettek a város lakói a fejleményekre. Az utcák elnéptelenedtek. Az emberek rádióval rendelkező szomszédoknál gyűltek össze, s várták az újabb híreket. Az mindenesetre feltűnt, hogy a kiáltványban és az utána elhangzottakban sem esett szó a közigazgatási hatóságokat, a rendőrséget, a csendőrséget, valamint a polgári lakosságot érintő, s a kormány által igényelt teendőkről. A délután folyamán több alkalommal hangzott el a felhívás a rádióban: „Beregfy Károly vezérezredes azonnal jöjjön Budapestre!" Este 7 óra körül a rádióban beolvasták Szálasinak ,,a fegyveres nemzethez" szóló hadparancsát. A horthysta politikusokat hitványaknak és gyávának bélyegezte, amiért kiléptek a háborúból. Kérlelhetetlen kíméletlenséget helyezett kilátásba azokkal szemben, akik gátolják a nemzet legteljesebb erőkifejtését a háború folytatásában. Mit jelent ez? — kérdezték az emberek. Október 16-án este vált minden nyilvánvalóvá. A rádióban elhangzott Horthy újabb nyilakozata: „A magyar törvényhozás két háza nagyméltóságú Elnökéhez! A magyar országgyűlésnek kormányzói üdvözletemet! A magyar történelem súlyos és nehéz órájában ezennel kinyilatkoztatom azt az elhatározásomat, hogy a hadvezetés eredményes folytatása és a nemzet belső egysége és összefogása érdekében kormányzói tisztemről és a kormányzói hatalommal kapcsolatban minden törvényes jogomról lemondok. Egyidejűleg Szálasi Ferencet a nemzeti összefogás kormányának megalakításával megbízom. Budapest, 1944. október 16. Horthy"

5 Ezzel zárultak le az 1944. október 15-i események. A Horthy-rendszer teljes csődje fejeződött ki a kormányzó lemondásában és Szálasi hatalomátvételében. Horthy és köre kényszeredetten vette tudomásul, hogy Németországtól el kell szakadnia. Azonban a 25 éves országlása során megmutatkozó alaptulajdonságai (elfogult osztályszemlélete, népgyűlölete, a haladó erőktől való félelme, a Hitler előtti meghunyászkodása, a határozatlansága, a gyávasága) következtében nem merte határozottan szem4 Teleki Éva: Nyilas uralom Magyarországon. 1944. október 16.—1945. április 4. (Bp., 1974.) 29—30.; A proklamáció és a hadparancs fotómásolata megtalálható: Rozsnyói Ágnes: A Szálasi-puccs (Bp., 1977.) fotómellékletei között. 5 Rozsnyói Ágnes i. m. 102. 1. Ezt megelőzően Horthyval nyilatkozatot írattak alá: „Kiáltvány! A magyar nemzethez intézett október 15-i kiáltványomat ezennel semmisnek nyilvánítom, és megismétlem a magyar vezérkar főnökének a csapatokhoz intézett parancsát, mely a harc elszánt folytatását rendelte el. A súlyos hadihelyzet megköveteli, hogy a honvédhadsereg dicsőséges hírnevéhez méltóan védje hazáját. A jó Isten vezérelje a honvédséget és Magyarországot a jobb jövő útjára. 1944. október 16." 8