Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)

Tartalom

Kibombázott ház Hajdúböszörményben, 1944. háborút indítottak a Szovjetunió ellen 1941-ben. Még 1944 augusztusában—októberében is elszalasztották a kínálkozó lehetőséget a háborúból való kilépésre, és továbbfolytatták az értelmetlen, kilátástalan, csak vérés anyagi áldozatokat követelő harcot. A polgári lakosság minden szenvedése csakis a Horthy-rendszer elleni vád lehet! A város több napon át ágyú- és aknatűz alatt állt. A németek belövésekkel igyekeztek hátráltatni a szovjet csapatok felfejlődését. Ezt a célt szolgálták az éjszakai légitámadások, amelyek során október 23-án és 26án igen sok repeszbombát zúdítottak a városra. A polgári lakosság közül is sok emberéletet követeltek ezek a támadások, s emellett súlyos anyagi károkat is okoztak. Ezt még tetézte az, hogy ezek kapcsán lelkileg, pszichikailag szörnyű megpróbáltatásokat kellett átélni a helybelieknek. A felszabadító alakulatok tüzérségi össztüzei — a támadásaik előkészítéseként — is fokozták a riadalmat, mikor pedig felzúgott a sorozatvető Katyusák félelmetes, vijjogó hangja, akkor az emberek legszívesebben a föld alá menekültek volna félelmükben. Az is természetes volt, hogy a város munkabíró lakosainak részt kellett venniük a város körüli védelmi rendszerek építésében, hogy a felszabadító alakulatok eredményesen vissza tudják verni a nácik támadásait. Még október 28-ról 29-ére virradó éjszakán is több százan ásták a védőárkokat a Zaboskertben a Hajdúhadház felől várható német támadás el81