Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)
Tartalom
parancs. 14 4 A német ellenlökés első lépéseként október 21-én az 1. német páncéloshadosztály súlyos utcai harcok után visszafoglalta Hajdúhadházat. 14 5 A Plijev—Gorskov-csoport mögé felzárkózó 27. hadsereg és a 33. lövészhadtest október 21-én este érte el Nyírábrány, Nyíradony, Hajdúhadház, Debrecen délnyugati részével jelölhető vonalat. Ezért Plijev altábornagy úgy határozott, hogy ez a magasabb egység tartóztassa fel a Debrecen felé irányuló ellenlökéseket, illetőleg terjeszkedjen északi irányba, s ugyanakkor a Debrecen védelmére hátrahagyott 6. gárda lovashadtestet Nagykálló felé vezényelte, ahol különösen elkeseredett harcok lángoltak fel. Hajdúböszörménybe 1944. október 22-én hajnali 5 óra tájban érkeztek be az első felderítő szovjet alakulatok Debrecen felől, a mai Szabadság útján. A városban utcai harcokra nem került sor, miután a Hajdúböszörményben lévő német katonai egységek 21-én és 22-e hajnalán viszszavonultak, és a városon kívül védelemre rendezkedtek be a Hajdúhadház, Hajdúdorog és Polgár felé vezető utak mentén. Támpontjakról ágyués aknatűz alatt tartották a várost az október 22-ét követő napokban is. A lakosság a felszabadulás első napját pincékben és árokóvóhelyen töltötte. Ez idő alatt szovjet felderítő egységek átfésülték a várost, ezt követően — folyamatosan — vonultak be azok a szovjet és román előőrsök és reguláris katonai alakulatok, amelyek Hajdúböszörményből kiindulva intézték meg-megújuló támadásaikat a város körül lévő, szívós védelemre berendezkedett német hadállások ellen. Ebből következően Hajdúböszörmény felszabadulását követően 8—10 napon át frontváros volt. Mindezideig nem tisztázott, hogy mely katonai alakulatok vettek részt Hajdúböszörmény felszabadításában. A szakirodalomban sem alakult ki egységes vélemény ebben a vonatkozásban. A rövid, egymondatos ténymegállapítások egyfelől a szovjet 53. hadseregnek, másfelől a 27. hadseregnek tulajdonítják ezt a fegyvertényt. 14 6 Ez érthető, mivel Hajdúböszörménynek a katonai események alakulása szempontjából nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget, hiszen a fő figyelmet ezekben a napokban a Nyíregyháza, Rakamaz felé előrenyomuló Plijev—Gorskov lovas gépesített csoport, illetőleg a Szolnok térségéből Debrecen irányába előretörő német IV. páncélos hadtest hadműveleteire irányították a katonai parancsnokságok. A kérdés megválaszolása az október 19—20-ával kezdődő katonai események gondos mérlegelését teszi indokolttá. A Debrecenért vívott közvetlen harc idején (október 19-én) a 2. Ukrán Front parancsnoksága az 53. hadsereg számára azt a feladatot tűzte ki, hogy „október 20-án vegye birtokba Hajdúböszörményt, Hajdúdoro144 ölvedi I. i. m. (1974) 210—211. („Fel tehát katonák, a végső, késhegyig menő harcra!" 145 Tagebuch der Heeresgruppe Süd. Hadtörténeti Levéltár. Filmtár (a továbbiakban „Dél" hdscs. napló) 1252. sz. tekercs. 1944. okt. 21. 146 ölvedi I. i. m. 209. és Plijev i. m. 158. szerint az 53. hadsereg; Tóth S. i. m. 92. szerint a 27. hadsereg. 73
