Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)

Tartalom

got, Hajdúsámsont (??? — inkább Hajdúnánást), Polgárt, és létesítsen hídfőket a Tisza nyugati partján Ároktő—Abádszalók—Nagykörű körzetében."

14

7 A német parancsnokság „ezzel egyidőben ellencsapást indított Szolnok térségéből (a IV. páncélos hadtesttel) azzal a céllal, hogy szovjet erőket vonjon el Debrecen térségéből, és ezzel a nyíregyházi irányt tehermentesítse. Az 53. hadsereg arvconala Szolnoknál volt a leggyengébb, öt hadosztályával és a 18. harckocsi hadtesttel Fegyvernektői északkeletre, Bihartorda—Földes—Haj dúszoboszló—

Balm azú j város—Tiszafüred— Kunhgyes—Kunmadaras körzetekben tevékenykedett. Szolnok térségében mindössze egy szovjet és két román hadosztály volt" ... „mivel az 53. hadseregnek a beékelődés arcvonalszakaszán nem volt elegendő ereje a IV. német páncélos hadtest támadásának felszámolására, ütközetbe vetette — a frontparancsnokság — a 7. gárda hadsereget és Debrecen birtokbavételét is meggyorsította."

14

8 Ilyen körülmények között az 53. hadsereg jobbszárnya csak október 20-án tudott felzárkózni a Plijev lovas-gépesített csoporthoz, és nem tudta teljesíteni a Hajdúböszörménnyel kapcsolatosan feladatát. Sőt „. .. Az 53. hadsereg, ... október 21—22-én a Debrecentől északra és Szolnoktól keletre fennálló helyzet miatt szárnyait visszavette, most kiegyenesítette őket, és október 28-án estig az egész sávban elérte a Tisza keleti partját. Az ellenségnek csak jobbszárnyával szemben, Polgártól délre maradt hídfőállása".

14

9 Ennek a hadműveleti mozgásnak keretében szabadult fel október 22-én Balmazújváros, Nagyhegyes, Máta, Ohat.

1

5" Az 53. hadsereg támadási iránya ezek szerint nem a Hajdúböszörmény, Görbeháza, Polgár útvonalának irányába esett, miután az még október 28án is a Polgártól délre eső Tisza-parti szakaszt érte el. Plijev altábornagy visszaemlékezésében viszont a következőket olvashatjuk: „...miután az 53. hadsereg egységei már elfoglalták Hajdúböszörményt és Balmazújvárost, úgy határoztunk, hogy a (Debrecen védelmére hátrahagyott) 6. gárda lovas hadtestet átdobjuk Nagykálló körzetébe.

1"

15

1 Ezzel kapcsolatosan a következőket jegyezzük meg: a két helység felszabadítása nem ugyanazon hadsereg akciója következtében mehetett végbe, ugyanis az 53. hadsereg október 21—22-i szárnyvisszavétele után a Hajdúböszörmény felé történő mozgás nem kívánatos kitérőt eredményezett volna számára. Az 53. hadsereg alakulatai csak október 28-a után kapcsolódtak be a Polgár felé irányuló hadműveletekbe. Polgár felszabadítására ugyanis három irányból indultak csapatok: Hajdúböszörmény—Görbeháza, Űjfehértó—Hajdúdorog—Hajdúnánás és Űjszentmargita—Folyás felől. Plijev altábornagy visszaemlékezésében — csaknem tizenöt évvel az események után — Balmazújváros és Hajdúböszörmény egyidőben történő felszabadítását az október 19-én kiadott frontparancsnoki utasítás megvalósításával azonosíthatta. Egyébként is döntésének 147 Olvedi 1. i. m. 209. 148 17o.: 205. 149 Hazánk felszabadulása (Bp., 1970) 46. 150 Hajdú-Bihar megye és Debrecen m. m. i. m. 368—369. 1. térképe 151 Plijev: i. m. 157. 1. Nem közöl pontos dátumot. 74