Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)

Tartalom

BEVEZETŐ Már az 1944 márciusi német megszállás óta hozott intézkedések (gazdasági, politikai, szociális stb.) végrehajtása — még a politikával nem foglalkozó, illetőleg ahhoz nem értő emberek számára is — nyilvánvalóvá tette, hogy az ellenforradalmi rendszer országlásában lényeges változásnak kellett bekövetkeznie. Az 1944 szeptemberében és október első felében végbement események mérlegelése alapján pedig már egyértelművé vált a rendszer közeli bukása Hajdúböszörményben. Az átlagemberek előtt azonban homályban maradtak a nagy összefüggések és a távlatok, de a nap mint nap tapasztaltak miatt félelemmel vegyes várakozással tekintettek a jövőbe. 1944 szeptemberének végén alispáni rendeletre polgárőrséget állítottak fel a városban: „. . . A polgárőrség feladata az esetleges ejtőernyős ellenség tevékenységének megakadályozása. A polgárőrség vadászfegyverekkel látandó el. A polgárőrség köteles minden nap figyelőőrsöt felállítani, akinek feladata az esetleges ejtőernyősök leereszkedésének megállapítása ... A városban lévő katonaság parancsnoka Dáni Gyula őrnagy, aki egyúttal a város parancsnoka is. ... A városvédelem két részre oszlik: katonaira és polgárira. A katonaihoz tartoznak a helyben állomásozó honvéd alakulatok, a helybeli rendőrség és csendőrség. A polgári védelem négy nemzetőr szakaszból áll 120 létszámmal. Az 5. és a 6. szakasz megszervezése most van folyamatban, ezzel együtt 180 lesz a létszám. Fegyverzet van : 50 hadipuska és 10 000 töltény. A vadász és egyéb fegyverek, lőszerek összeszedése folyamatban van"

1 — írta dr. Szálkay Antal böszörményi polgármester, az alispánhoz küldött jelentésében. A polgárőrségbe kisebb beosztású tisztviselőket, tanítókat, tanárokat, egyetemi hallgatókat és az 1944-ben érettségizetteket soroztak be, megbízhatatlannak tartották a lakosság többi részét. A szélsőjobboldali városvezetésnek a naivitása mutatkozott meg a polgárőrség lehetséges funkcionálásának megítélésében. Tudniuk kellett, hogy ez a kiképzetlen, nevetséges fegyverzettel ellátott alakulat semmire sem alkalmas, hát még ellenséges akciók elhárítására. Miután felsőbb utasítást kaptak, végrehajtották. Ettől kezdve nap mint nap elfoglalták „hadiállásiakat" a polgárőrség tagjai a város szélén lévő házakban (Külső-fehértói u., Déli lucernás, Polgári utca vége stb.). Arra mindenesetre alkalmas volt ez a szervezet, hogy tudatosítsa a lakosság soraiban az esetleges támadás közvetlen lehetőségét. Hajdúböszörményi Fióklevéltár (a továbbiakban Hb-i FI.). Hb-i Polgármesteri iratok. V. B. 77/b—3. 1944. szeptember 30. 5