Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)

Tartalom

Szeptember végétől végeláthatatlan sorokban vonultak át a városon az Erdélyből nagy számban menekülő német ajkú polgári lakosok. Október 2-án falragaszok jelentek meg a város házainak falain, kerítésein:

2 „Értesítem a város közönségét, hogy napjainkban nagyszámú menekült utazik át a város területén. A menekültek fogatolt járműveken uaznak, tehát igás állataik, sőt teheneik is velük vannak. A hosszú úton a magukkal hozott takarmány elfogyott. Felhívom a város közönségét a menekültek megsegítéséré. Ki-ki takarmánykészletéből annyit, amennyit nélkülözni tud, ajánlja fel, s azt a városkertbe szállítsa ki. Elvárom, hogy a menekültek nehéz sorsán a tehetősek adományaik eljuttatásával könynyíteni tudnak. Szálkay s. k." Az elcsigázott menekültek tekintete láttán kérdezgették a helyi lakosok egymástól: „Mi lehet a magyarázata az erdélyi szászok menekülésének?" „Ennyire kilátástalan már a németek jövője Erdélyben, hogy szülőföldjükről visszavonulnak az őseik által régen elhagyott Németországba?"; „Már a németek sem reménykednek a végső győzelemben?" stb. „Október 9-én reggel arra a hírre ébredtünk, hogy a Vörös Hadsereg elfoglalta Kabát. A megye telefonon 20 fogatot rendelt (Böszörménytől), hogy a székhelyét Nánásra tegye át. .. Hatóságaink (a hajdúböszörményiek is) a város, a rendőrség, a városban lévő német katonaság sietve csomagoltak, és még aznap elhagyták a várost... Hétfőn virradóra (október 9) a város lakói nagy dörrenésekre ébredtek, azt hitték, itt vannak az orosz katonák. Délutánra kiderült, hogy német hátvédek robbantottak ... Kedden, szerdán (október 10-én és 11-én) már nagy volt a fejetlenség, a rend teljesen felbomlóban volt.. . Csütörtökön, október 12-én már reguláris német harci kötelékek érkeztek a városba ... A hét vége felé visszaszállingózott a városba a városi és a rendőrségi tisztviselők egy része, de korábbi tekintélyét természetesen nem tudta visszaszerezni,"

3 — idézte fel az eseményeket Váczy József polgármester az újraválasztott képviselőtestület 1945. február 4-én tartott alakuló közgyűlésén. Az ilyen felbolydult és teljesen bizonytalan helyzet ellenére is váratlanul érte az embereket — október 15-én, vasárnap délben 12 óra 30 perckor a rádióban felolvasásra kerülő kiáltvány tartalma és hangneme. Horthynak a nemzethez intézett kiáltványából: „. . . Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztette. A hazájuk sorsáért felelős kormányzatok le kell hogy vonják ennek következményeit, mert amint ezt a nagy államférfi, Bismarck mondotta: egy nép sem áldozhatja fel magát a szövetséghűség oltárán. Történelmi felelősségem tudatában meg kell hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy a továbbbi felesleges vérontást elkerüljük. Olyan nép, amely egy már elvesztett háborúban szolgalelkűséggel, idegen érdekek védelmében utóvédharcok színterévé engedné tenni apáitól örökölt földjét, elvesztené a világ közvéleménye előtt megbecsülését. . . Szomorúan kell megállapítanom, hogy a Német Birodalom a szövetségi hűséget a 2 Uo.: V. B. 77/c—344. 12.948/1944. 3 Uo.: Hajdúböszörmény város közgyűlési jegyzőkönyve (a továbbiakban: Hb-ikgy-i jkv.) XXII. 2. 1. A kapcsolatos katonai eseményekre a hadműveletek ismertetése során visszatérünk. 6