Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)
Tartalom
számú rendelet honvédelmi szolgáltatás címén lehetővé tette a mezőgazdasági munkások karhatalom útján történő igénybevételét. A valóságban azonban ennek a rendelkezésnek — legfeljebb — a cselédi viszony esetében tudtak érvényt szerezni. Az 1943-as esztendőben helyhatósági rendeletben mondták ki, az 1942—43. gazdasági évben alkalmazásban álló cselédek kötelesek az 1943—44. évre is elszegődni korábbi gazdáikhoz. Nem nagyon bízhattak azonban a rendelkezés sikerében, miután egyik jelentésben megjegyezték: „.. . Sajnos ez ideig igen kevés munkaszerződés jött létre. Remélhető azonban, hogy a leszerződések a későbbiek során nagy általánosságban m egtörténnek' '. 10 9 1944. március 4-én a megyei alispán a hajdúböszörményi polgármestert utasította: „A m. kir. Földművelésügyi Miniszter úr a 2620/1941. M. E. rendeletre való tekintettel Hajdúböszörmény területéről honvédelmi szolgáltatás címén igénybe veszek 436 fő munkakötelezettet: 1. Gróf Wimpffen uradalom felsőbesnyői gazdasága részére 80 főt; 2. A pusztakajmádi (Tolna megye) gazdaság számára 100 főt; 3. Albrecht királyi herceg magyaróvári hitbizományi uradalom részére 256 főt. Az utasítást 8 napon belül hajtsa végre". 11 0 A közigazgatási tanácsnoknak az iraton lévő feljegyzése szerint a 436 fő helyett csak 136 mezőgazdasági munkást tudtak — munkaközvetítő által — a fenti helyekre elküldeni. 1944 nyarán se szeri se száma azoknak a bejelentéseknek, amelyekben a gazdák kérték a városi hatóságokat, hogy munkavállalójukat karhatalommal kényszerítsék a munka felvételére, pl. : „Somosi Márton Nagy István 'u. 7. szám alatti lakos követeli, hogy eltávozott cselédjét, Győri Imre Bulcsu u. 16. szám alatti lakost állítsák vissza szolgálatába". 11 0 Az eljárást a közigazgatási tanácsnok indította meg (vitéz dr. Abari Antal), az ügyet áttette a rendőrséghez, ahol a karhatalmi elővezetést, illetőleg a kivizsgálást foganatosították (dr. Miklóssy Ferenc rendőr segédfogalmazó). A legjelentősebb munkafelvétel megtagadásra 1944 augusztusában és szeptemberében került sor a cséplési munkálatok végzése kapcsán. A cséplőgép tulajdonosok (Barna Lajos, Kovács Nagy Sándor, Török András, Nagy Gyula) rendőri elővezetést kértek a cséplést megtagadó munkásokkal szemben. 11 2 Ezzel összefüggésben a böszörményi rendőrkapitány helyettese 1944. szeptember 1—15. közötti időszakról készített — szigorúan bizalmas — helyzetjelentésében az alábbiakat közölte az országos főkapitánnyal: „...Folyó hó (szeptember) 10-én városunkban a cséplőgépeket tömegesen ott hagyták úgy, hogy a cséplőgéptulajdonosok a cséplést kénytelenek voltak munkáshiány miatt beszűntetni. Tekintettel arra, hogy a termésnek még fele sem volt elcsépelve, katonai karhatalom igénybevételével előállítottam az összes cséplőmunkásokat... Ezenkívül a közigazgatási hatóság által honvédelmi munkásként feleskettem őket... A munka109 Hb-i FI: Hb-i Közig, iratok. V. B. 77/4—164. 4608/1943. 110 Uo.: Hb-i Polg. mest. iratok. V. B. 77/c—342. 7792/1944. III. 4. 111 Uo.: V. B. 77/c—343. 10649/1944. stb. 112 Uo.: V. B. 77/c—344. 1944. augusztus 14-én 50
