Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)

Tartalom

hely otthagyásának az oka az volt, hogy a munkások fejadagjukat már megkeresték, s az alacsony búzaárak miatt keveset tudtak keresni, ezért aztán más munkahelyen igyekeztek elhelyezkedni. A munkahelyek tömeges otthagyásának politikai háttere nem volt. Hajdúböszörmény, 1944. szeptember 15-én. dr. Miklósy Ferenc" r. kapitány h. Ugyanebben a jelentésben tájékoztatta az országos főkapitányt a Hajdúböszörményben uralkodó politikai helyzetről. A Magyar Élet Pártja kb. 3500 taggal rendelkezett, célja a „jobboldali kormány" támogatása. A Magyar Megújulás Pártjának szándéka „a kormányzat átvétele" (129 rendes tag és kb. 500 szimpatizáns). Mozgalmi tevékenységet ezek a pártok feloszlatásuk óta nem fejtettek ki. Baloldali pártok a városban nem működtek. „Ezért — jelenleg — semmiféle intézkedésre nincs szükség" — fejezte be helyzetelemzését a rendőrkapitány helyettese.

11

3 összegezve: a német megszállás utáni politikai intézkedések és gazdasági megszorítások szűkítették a rendszer bázisát. A baloldali ellenzék fizikai kikapcsolása és a tömegek megfélemlítése miatt ellenállásra nem került sor, de a lakosság közömbösen szemlélte a rendszer végső vergődését 1944 októberében. 113 Párttört. I. 651. f. 2/1944—4—1006. VII. 547—548. 1/19—1944. biz. szám. Az augusztus 29-én hivatalba lépő Lakatos kormány a 3080/1944. ME. rendeletével feloszlatta az összes politikai pártot. Magyarország felszabadulása: (1975) 80. 51